ápr.
17

Új rendszert építünk

A Magyar Mérnöki Kamara március 28-án rendkívüli küldöttgyűlést tartott, amelyen a küldöttek módosították az országos köztestület alapszabályát és a szakmagyakorlási szabályzatot, illetve új szabályzatokat tárgyaltak meg és fogadtak el. A kamarai nagyrendezvényen a szavazásra jogosult 284 küldöttből 176 fő volt jelen.

Az új helyszínen, az MTA Természettudományi Központjának konferenciatermében rendezett küldöttgyűlés – a napirend elfogadását és az ülés tisztségviselőinek megválasztását, valamint Barsiné Pataky Etelka MMK elnök rövid köszöntőjét és az aktuális feladatokról szóló tájékoztatóját követően – elsőként az írásban előterjesztett alapszabály-módosítás megtárgyalásával kezdte munkáját. Az országos köztestület alapszabályának módosítását egyrészt a Belügyminisztérium 2012 novemberében elindított alapszabály törvényességi felülvizsgálata során még nyitva maradt, időközben kitárgyalt és egyeztetett témák átvezetése, másrészt a kamarai törvény múlt évi végi legutóbbi módosítása (hatályos 2014. január 1.) tette szükségessé. Mint azt Szőllőssy Gábor főtitkár előterjesztésében hangsúlyozta, technikai jellegű változás az, hogy kamaránk szervei nem „bizottságokat”, hanem „tanácsadó, döntés előkészítő testületeket” hozhatnak létre, emiatt ezek átnevezése válik szükségessé. A jövőben a küldöttgyűlés választja meg a választási jelölőbizottságot, meghatározásra kerültek a bizottság megválasztásának szabályai annak érdekében, hogy erre májusban sor kerülhessen. További alapszabályi változás, hogy – a törvényességi felügyeletet ellátó Belügyminisztérium állásfoglalása alapján – a küldöttgyűlés a jövőben nem választhat sem elnökségi, sem bizottsági póttagokat, rögzítésre került az is, hogy az ülés tartása nélküli határozathozatal során a küldöttek személyazonosságát az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolni és dokumentálni kell. A kamarai törvény módosítása értelmében megváltozott a mérnöki és építész kamarai kettős tagság esetén fizetendő díj mértékére vonatkozó szabály is – tájékoztatott a főtitkár. A küldöttek a Magyar Mérnöki Kamara Alapszabályának módosítását elfogadták.

Második napirendi pontként hivatásrendi önkormányzatunk küldöttei a szakmagyakorlási szabályzat módosítását tárgyalták. Ez is technikai jellegű, mert az elmúlt hónapokban megjelent rendeletmódosítások átvezetése történt meg: a szakmagyakorlást szabályozó kormányrendeletben szereplő valamennyi bizottság elnevezése szakértői testületekre változik. A szakmai gyakorlati idő számítását egyértelműsíti a 266/2013 (VII. 11.) kormányrendelet módosítása, amikor kimondja, hogy csak a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségi szintet és szakirányú felsőfokú szakképzettséget igazoló okirat – tehát a diploma – megszerzését követő, megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát lehet figyelembe venni. A kérelemhez kötelezően előírt mellékletek esetében egyszerűsítés, hogy a hiteles másolat mellett lehetővé válik az egyszerű másolat benyújtása is, az illetékes területi kamara általi hitelesítéssel, az eredeti dokumentumok bemutatása mellett, a módosítás továbbá előírja a hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtását – sorolta a változásokat a főtitkár. Néhány hozzászólást (Lakits György, Bálint Péter, Gábor András, Karvaly Elemér, Barsai János) követően a küldöttek elfogadóan szavaztak a szakmagyakorlási szabályzat módosításáról.

A már említett 266-os kormányrendelet alapján az idei évtől módosul a kamara továbbképzési rendszere, a továbbképzést ugyanis ezentúl az országos kamara szervezi valamennyi továbbképzési típus és valamennyi szakmagyakorlási tevékenység esetén. A rendelet szerint valamennyi szakmagyakorlónak teljesítenie kell a kötelező (jogi) továbbképzést, öt évenként egy alkalommal. A kamarai tagsághoz kötött jogosultsággal rendelkezők számára a szakmai továbbképzés is kötelező. Az új rendszer alapelve, hogy értéket adó, magas színvonalú tudást közvetítsen, s hogy ezeket a képzéseket a szakmagyakorló lakóhelyéhez lehető legközelebb szervezzék. A szakmai tagozatok évente határozzák meg a szakmai továbbképzések témáit, törzsanyagát. A területi kamarák által szervezett képzések évente 6-8 x 45 perces tanórát vesznek majd igénybe, s modulokra lesznek oszthatóak – hangzott el a továbbképzési szabályzat küldöttgyűlési előterjesztésénél. A küldöttek meglehetősen hosszas vita után (melyben felszólalt Lakits György, Gilyén Elemér, Liska András, Szilvágyi László, Karvaly Elemér, Besey László, Temesvári Jenő, Szepes András és Harkai Balázs) elfogadták az MMK új szabályzatát.

A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei szabályzat küldöttgyűlési előterjesztéséhez – negyedik napirendi pontként – Rónay István alelnök fűzött szóbeli kiegészítést, felidézve a két esztendeje kezdődött munka főbb állomásait. Mint elmondta, ez a szabályzat határozza meg az építési engedélyezési és kivitelezési dokumentációk tartalmát, illetve a külön szolgáltatásként készítendő tervfázisok ajánlott követelményeit. Az egyes szakági specifikációkat a szabályzat egyes és kettes kötetének fejezetei külön tartalmazzák. A hozzászólások során Kovács István alelnök hangsúlyozta: egy új rendszert szeretnénk felépíteni és elfogadtatni, amelyben a mérnök az első kapavágástól a megvalósult létesítmény átadásáig követi a projektet. Ebben a rendszerben pontosan definiáltak lennének az egyes tervfázisok és a hozzájuk tartozó, méltó és elvárható díjtartalmak.

A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei szabályzatot – rövid vitát követően – végül ugyancsak elfogadta a küldöttgyűlés, majd döntött a mérnöki kamarai szakmai címek megállapításának díjairól. A 266-os szakmagyakorlási kormányrendelet alapján a területi kamara szakmai címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. Adható szakmai címek: vezető tervező, tervező gyakornok, tervező műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó, mentor, különösen gyakorlott, műemlékek területén gyakorlott. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara országos szabályzat alapján bírálja el. A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Szabályzatának önálló fejezete foglalkozik a szakmai címek megadásának közös, általános eljárási szabályaival, valamint az egyes címek megadásának különös szabályaival, ezzel a kamara eleget tett a jogszabályi kötelezettségének. Az egységes bírálati szempontrendszer kialakítása érdekében az MMK Elnökség a szakmai tagozatok bevonásával ügyrendet készít.