jan.
03

A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozása

A szabályozás az 1 millió forint feletti és a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozik, előírja a helybeni mikro,-kis- és középvállalatok lehetőség szerinti meghívását és meghatározza a kivételek körét is.

A Kbt. 4.§ (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérők az 1 millió forintot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő összegű beszerzésre kötelesek három ajánlatot bekérni. A kormányrendelet az e körbe tartozó beszerzésekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.

A kormányrendelet szabályai azonban nem alkalmazhatók a központosított közbeszerzési keretből megvalósuló beruházásokra és a keretmegállapodás alapján történő beszerzésekre.

A kormányrendelet előírja, hogy „az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplőket lehetőség szerint az ajánlatkérő székhelye (telephelye) vagy a szerződés …teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül választja ki”. Előírja továbbá az új jogszabály, hogy az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatni kell.

A jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a szabályozás jelentős - 17 pontból álló (a-tól q-ig felsorolt) - kivétel listát állapít meg. Ezek között szerepel többek között a Kbt-ben meghatározott kivételek köre (a) pont), a kivételesen kedvező piaci helyzet (c) pont), az igazságügyi szakértői megbízás () pont), a közüzemi szolgáltatások (e) pont), az előzetesen meghirdetett tanfolyam, képzés, konferencia (h) pont), a bizalmi jellegű szolgáltatás vagy az állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatás (m) pont), továbbá a veszélyes hulladék megsemmisítése (o) pont).

Fontos szabály, hogy az ajánlatkérő eltekinthet attól, hogy a három ajánlattevő valamelyikével szerződjön, ha a benyújtott árajánlatok magasabbak az interneten elérhető, megegyező árunál vagy szolgáltatásnál.

A Magyar Közlöny 2016. évi 216. számában kihirdetett kormányrendelet 2017. január 1. napján lépett hatályba.