márc.
09

Elhunyt Dr. Tóth László (1944–2020)

Mezőörsön született 1944. január 25-én. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen tanult 1962-től 1967-ig. Szakmai életútjának első 27 éve az akkor szokásos állami tervező intézethez, a Mélyéptervhez kötődött, szellemi és műszaki alkotásainak nagy részét ott készítette.

toth-laszlo

A rendszerváltással létrejött magántulajdonon alapuló piacgazdaság felszámolásra ítélte a Mélyéptervet 1994-ben. Dr. Tóth László rendkívüli szervező- és vállalkozói készségével szellemi értékeket sikerült megmenteni, amikor alapítója, vezetője, tulajdonosa lett a Mélyépterv Komplex Mérnöki Zrt.-nek, életútjának második 26 éve ide kötődik. Látszatra távozott, de keze munkája lépten-nyomon továbbra is körülvesz bennünket. Az 1970-es évek elejétől kialakítója és témafelelőse volt egy epoxigyanta ragasztott kapcsolatú, előregyártott vasbeton panelcsaládnak. Ezzel megteremtődött a feltétele a szerelő jellegű, kis élőmunka-igényű műtárgyépítésnek, különösen a szennyvíztisztítás és vízellátás területén. Első négy szabadalma alkalmazásával 150 műtárgy (medence) épült Magyarországon.
A víztoronyépítés kérdései különösen érdekelték. Számos víztorony tervezésével, majd később újfajta építési eljárások kidolgozásával foglalkozott. Az 1980-as évektől felelős szerkezeti és építéstechnológiai tervezője a 3000 m3 hasznos térfogatú, 60–70 m magas vasbeton víztornyoknak, melyekből 4 db épült Magyarországon. E témakörben disszertációt írt, s 1985-ben egyetemi doktorrá avatták. Az építéstechnológiai megoldások fejlesztésével is foglalkozott, tervei alapján újszerűen végeztek csőátsajtolást Budapesten. Foglalkozott monolitikus vasbeton műtárgyak építéséhez szükséges acélzsaluzati rendszer kialakításával és alkalmazásával. A nagy térfogatú utófeszített vasbeton iszap­rothasztó tornyok építési lehetőségeinek megteremtője mind erőtani, mind építéstechnológiai vonatkozásban. Kiemelhető Debrecenben a 4500 m3 hasznos térfogatú utófeszített vasbeton iszaprohasztó.
Számos különleges mérnöki műtárgyat (alagutak, csőhidak, süllyesztett szekrények, kikötői műtárgyak, hűtőtornyok) alkotott. Referenciái megtalálhatók szerte az országban. Számos szakcikket, könyvet írt, szakmai konferenciák rendszeres résztvevője és előadója volt, tevékenyen részt vett az egyetemi oktatásban. Tevékenységét szakmai elismerések kísérték, a fib Magyar Tagozata Palotás László-díjban részesítette a vasbetonépítés terén elért kimagasló eredményeiért. Megkapta a Kiváló Feltaláló díj arany fokozatát, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, ÉTE-érdemrendet, környezetvédelmi díjat.
A kamara alapító tagja, a BPMK küldötte és etikai-fegyelmi bizottságának tagja volt.