Teszt portál

/ Információk / Hírek, közlemények
szept.
25

Online konferencia az építésgazdasági stratégiáról – az MMK elnökének hozzászólása

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, Dr. habil Boros Anita kezdeményezésére 2020. augusztus 25-én online konferenciára került sor, amelyen a Magyar Mérnöki Kamara elnöke mellett a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és elnökei vettek részt.

 

 Mint ismeretes, a kamara már az év elejétől részt vesz a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 kidolgozásában. Ennek indításaként 2020. januárban és februárban bekérte szakmai tagozatai és a területi kamarák javaslatait, továbbá teljes körűen figyelembe vette a kamara által korábban kidolgozott, stratégiai elemeket.  
Az online konferencia összegezte a stratéga előkészítése során megfogalmazott alapelemeket és a közreműködők véleményét.

Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke ismertette a kamara véleményét.

I.

A magyar mérnökök kiemelten érdekeltek abban, hogy létrejöjjön egy hosszútávra megalapozott, fenntartható építésgazdasági stratégia, amely az egész építésgazdaság kiindulópontját jelentő tervezés számára is megadja a megfelelő mozgásteret ahhoz, hogy tervezés betölthesse eredendő funkcióját, a fejlesztések megalapozását magas színvonalú tervekkel.
A Magyar Mérnöki Kamara javaslatainak központi eleme a - Magyar Építész Kamarával és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével közösen kidolgozott - beruházási folyamatok rendszerére vonatkozó koncepció (BFR). A három szervezet a koncepciót már 2017-ben eljuttatta a Miniszterelnökségre, majd – megalakulása után - az ITM építésgazdaságért felelős államtitkárságára.

A Beruházási Folyamatok Rendszere

  • világosan megfogalmazza a beruházási folyamat szereplőinek feladatát, felelősségét és az összeférhetetlenségi helyzeteket;
  • egyértelműen rögzíti a jóváhagyási terv, az engedélyezési terv és a kivitelezési terv tartalmát és funkcióját;
  • világossá teszi, hogy a gördülékeny és költségterveket tartó beruházás előfeltétele az alapos és részletes előkészítés;
  • kiemelt jelentőséget tulajdonít a terv minőségének, ezért kiáll a kötelező tervellenőrzés mellett;
  • szintén kiemelt jelentőséget tulajdonít a terv tényleges megvalósításának, ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a tervező a megvalósítás egész folyamatát felelősséggel és megfelelő jogosítványokkal végig kísérje;
  • egyértelművé teszi, hogy a folyamatban meg kell jelennie tervező jelentősen megnövekedett terhelését arányosan ellentételező díjazásnak;
  • rögzíti a leendő üzemeltető bevonásának fontosságát.

II.

Hasonlóan kiemelkedő fontosságú a szakmagyakorlás szabályozásának felülvizsgálata.

Az MMK a szakmai tagozatok és területi kamarák javaslatai, az elmúlt több mint félévtized tapasztalatai alapján tett javaslatot a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendeletnek a felülvizsgálatára. A MÉK-el együtt véglegezett javaslatot a két kamara ismételten benyújtotta a Miniszterelnökségnek azzal, hogy a felülvizsgálat nem csak a napi tapasztalatok alapján sürgető, hanem a piac követése, az új jogosultságok beemelése érdekében is. Már 2015-ben elfogadott kormányhatározat is előírta a piachoz igazodás követelményét, amikor például a beruházáslebonyolítói jogosultság visszaállítását rendelte el.
További probléma, hogy a szakmagyakorlás szabályozása nem egységes. A kamara már a Miniszterelnökséggel fél évtizede kötött együttműködési megállapodásban is rögzítette, hogy a 266-osban kell egységesíteni azokat a szabályozásokat, amelyekre ma más jogszabályok vonatkoznak (tűzvédelem, anyagmozgatás, geodézia, vízépítés stb.). Ez továbbra is fontos célkitűzés maradt.
A rendkívüli ütemű műszaki fejlődés folyamatosan bővíti a mérnöki szakmák számát is. Ezért a szakmagyakorlás szabályozás összefügg a kamarai taggá válásra vonatkozó szabályozással is. A kamara szorgalmazza, hogy a jelenleginél nyitottabb, az új szakterületeket és a valamennyi mérnöki tevékenységhez kapcsolódó informatikai szakterület képviselőit is befogadó törvényi szabályozást fogadjon el a jogalkotó.
Régi és egyre inkább valóra váló célkitűzése a kamarának, hogy a tanúsítások értéke a jogosultságokkal egyenlő legyen, hiszen szakmai tartalmát illetően valójában az is: a tanúsítás ugyanúgy a köztestület hitelességével bizonyítja az adott szakterülethez való hozzáértést, mint a jogosultság. Ezért – több nyugat-európai országhoz hasonlóan – egyre egyértelműbb a tanúsítás piaci elfogadása is. Örvendetes, hogy növekszik a kiadott tanúsítványok száma, bővül a tanúsítások alá eső szakterületek köre és szigorodnak a tanúsítások megszerzésének feltételei, fenntartásuk pedig a jogosultságokhoz hasonlóan rendszeres továbbképzéshez kötődik. E tendenciák fenntartására van szükség.

III.

A rendszerváltozás egyik alapvető következménye volt a nagy szaktervezői vállalatok privatizálása és ennek mentén a szaktervezői kapacitás sok kis-é mikro-vállalkozásra töredezése. Ma a kamara 6000-nél több tervező céget tart nyilván, amelyek zöme 10 – vagy éppen 5 – fő alatti létszámmal működik. Valójában zömében inkább mikro-vállalkozások és egyéni vállalkozók, mint kkv-k. Olyan új megközelítésre van szükség, amely e körülmény figyelembevételével segíti a versenyképesség erősítését.

Ehhez két fontos elemet kell szem előtt tartani:
• a gazdaságirányításnak figyelembe kell vennie ezt a tényt, amikor a tervező cégek versenyképességét segítő támogatások rendjét meghatározza, ezek körébe tartozó pályázatokat kiírja. Nem követhető tehát az eddigi gyakorlat, amely nem vette figyelembe a szaktervező cégek méretének jellemzőit, kizárta az 5 főnél kisebb vállalkozásokat és így nem erősítette a mikro-cégek és egyéni vállalkozók versenyképességét;
• a piacon szereplő egyéni vállalkozóknak és kkv-knak meg kell fontolniuk az összefogásban rejlő előnyöket, amikor egy-egy projektre vállalkoznak, a gazdaságirányításnak pedig különböző pályázatokkal, közbeszerzési kiírásokkal és szabályozással ösztönözni kell az egyéni vállalkozók, mikro és kisvállalkozások összefogását.

IV.

Több tényező sürgeti a tervezői díjak rendezését. Bár a díjak meghatározása versenyjogi okokból jogszabályban nem lehetséges, a kamara ajánlásainak a gyakorlatban jobban kell érvényesülni.

A terv az építmény lelke. Ezt általában és a jelenlegi, konkrét körülmények között is figyelembe kell venni

A díjak nyugat-európai szinthez közelítése elkerülhetetlen, mert
a BFR szerint a mérnök a beruházási folyamat egészét végig kíséri, ez pedig lényeges többletterhelést jelent a mai helyzethez képest;
• jelenleg a tervezés hátrányára rendezett az európai uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben a tervezésre fordítható költséghányad. Ezt a hátrányt az uniós forrásokra támaszkodó fejlesztések érdekében is rendezni kell;
a tervezés alulfinanszírozása versenyhátrányt fokozó tényező, mert lehetetlenné teszi a technikai és tudásbéli megújulás finanszírozását.

V.

A mérnökképzést végző felsőoktatásnak még inkább figyelembe kel venni a piac és a minőségi tervezőmunka követelményeit.

Ehhez szükséges, hogy
• a képzés súlypontja az MSc végzettség biztosítására kerüljön;
• erősödjön a nappali képzés;
• a felsőoktatás kibocsátása – és az erre vonatkozó szabályozás – legyen teljes mértékben összhangban a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó szabályozással, annál is inkább, mert ez utóbbi feladat, hogy minél teljesebben tükrözze a piaci követelményeket.

VI.

A kamarai továbbképzésnek több kihívásra kell választ adnia egyidőben. A továbbképzés fejlesztése magasabb minőségű tudás átadását, a korszerű eszközök alkalmazását és a piaci igényeknek való megfelelést szolgálja.

A hagyományos oktatási formák mellett gyors ütemben kell fejleszteni a távoktatást, az online képzés alkalmazását. A járványhelyzet következményeként a szakmai továbbképzésben megjelent az online képzés, amely kiegészíti a hagyományos képzéseket. Ezzel a módszerrel szükség esetén lényegesen szélesebb körben is teljesíthetők a továbbképzések. A jogi képzésben folyamatosan megújítjuk a távoktatáshoz használható szakmai anyagokat.
A nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy sikeresek a kifejezetten piacorientált mesteriskolai képzések, amelyek magas színvonalát a felsőoktatásból és a piacon vezető szerepet betöltő cégektől felkért, aktuális gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatói kar is biztosítja. A témameghatározás aktualitása is fontos elem, így került sor a mesteriskolai képzésben az informatikai projektellenőrök és a beruházáslebonyolítók képzésére. Ez utóbbi képzés harmadszori indítása mellett előkészítjük az új tervezési technológiákkal (BIM ) képzés, valamint a nukleáris létesítmények kiegészítő építményeinek tervezésével kapcsolatos képzés elindítását is.

VII.

Régóta megoldandó – lényegében a Beruházási Folyamatok Rendszeréhez kapcsolódó – feladat a költségbecslés-és számítás rendszerének és adatbázisának létrehozása. A kamara javasolt kötségszámítást – lényegében német mintára – a BKI (Baukosteninformácionen) rendszerének figyelembe vételével megoldani. A Kormány már 2015-ben határozott is a szükséges adatbázis és módszertan létrehozásáról. A feladat azonban továbbra is aktuális.

VIII.

Az új építésgazdasági stratégiának továbbra is garantálnia kell azokat az eredményeket, amelyeket a kamara a 2015. évi közbeszerzési törvény előkészítése során elért. Ezek különösen a minőségalapú kiválasztás, a Design and Build kivételessége és a műszaki egyenértékűség. Az utóbbi időszakban olyan törekvések is észlelhetők voltak, amelyek csökkenteni igyekeztek e szabályozások hatókörét. A kamara e törekvések ellen mind a szabályozás területén, mind egyedi ügyekben sikeresen lépett fel. Arra is szükség van azonban, hogy a tervezői tapasztalatokon alapuló útmutatókkal erősítsük meg a hatályos szabályozást.

IX.

Már 2015-ben döntött a Kormány arról, hogy a városi főépítész mellett létre kell hozni a városi főmérnök posztját is. Ez a mai, hatalmas és bonyolult „városüzemek” üzemeltetésének és fejlesztésének szakmai irányításához nélkülözhetetlen. A kamara a Kormány döntéséhez szükséges előterjesztést is elkészítette és benyújtotta. A városi főmérnök feladata rendkívül széleskörű, hiszen a város teljes közmű, közlekedési, vízgazdálkodási-és építési, valamint energetikai rendszerét átfogja. E munka természetesen a városi főépítésszel teljes együttműködésben valósítható meg.
Az új építésgazdasági stratégia egyik kiemelt feladata, hogy a városi főmérnök intézményét bevezesse és megvalósítsa.

X.

Rendkívül fontos célkitűzés a beruházásokra, építkezésekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítse. Ez az építésgazdaság egésze és szereplői versenyképességének egyik kulcskérdése. A tapasztalatok alapján a kamara a megfontolt megközelítést javasolja az építésgazdasági koncepció előkészítésében.
A tervezői felelősség érvényesüléséhez csatlakozni kell a megfelelő szakmai felelősségbiztosításnak is. Ebben a kamara saját területén megtette a szükséges lépéseket, kedvezményes lehetőséget biztosít tagjainak, azonban az országos szabályozás még esetleges. A tervezői felelősség mellett szükség van a megrendelők felkészültségének erősítésére. Ebben a kamara széles szakmai bázis alapján vállalhat szerepet. Az építkezések minőségének hosszú távra szóló biztosításáoz azonban két elem még feltétlenül hozzá tartozik: a tervek minőségét szolgálja a kötelező tervellenőrzés visszaállítása és az építésügyi hatóság, az építésfelügyelet ellenőrzési rendszerének lényeges megerősítése.

XI.

Az építésgazdaság nem mentes bizonyos ciklikusságtól és váratlan hatások is eltéríthetik a kiszámítható piaci működéstől. Előbbire jó példa az európai uniós források szakaszos beáramlásának hatása, utóbbira a koronavírus járvány okozta helyzet.

Az építésgazdasági stratégiának tehát olyan elemeket kell beépíteni az építésgazdaságba, amelyek kiegyensúlyozó hatásukkal mérséklik ciklikusságból és a váratlan eseményekből adódó negatív hatásokat.

Ilyennek tekinthető például a panelfelújítás és az energetikai hatékonyságot szolgáló felújítások. Kamaránk már az előző választási ciklus végén részletes és megalapozott szakmai anyagot nyújtott be a Miniszterelnökséghez a panelfelújítással kapcsolatban. A kamara és tagjainak jelentős része komoly tapasztalatokkal rendelkezi az energia megtakarításhoz kapcsolód projektek és piaci munkák terén. Ezért a kamara javasolja, hogy az építésgazdasági stratégia e területeket is foglalja magába és indítsa el az ezekhez kapcsolódó döntési és megvalósítási folyamatokat.

XII.

A kamara kezdettől támogatja az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára által irányított előkészítő munkákat. Az eddigiek során azt tapasztaltuk, hogy az építésgazdaságért felelős minisztérium nyitott a kamara javaslataira és igényt tart folyamatos közreműködésére. A Magyar Mérnöki Kamara természetesen továbbra is a tervező és szakértő mérnökök érdekeinek megfelelő stratégiai megoldásokban érdekelt, mert meggyőződése, hogy a mérnökök érdekei messzemenően egybe esnek az építésgazdaság többi szereplőinek érdekeivel.