aug.
21

Építőmérnök 200 - Nagyszabású konferencia a Mérnöki Kamara szervezésében

2018. szeptember 10-11-én kerül megrendezésre az év legrangosabb építőmérnöki rendezvénye, az Építőmérnök 200, amelynek fővédnöke Dr. Áder János, Köztársasági Elnök. Tekintse meg a rendezvény honlapját és regisztráljon a rendezvényre!

A Magyar Mérnöki Kamara és az angol Építőmérnökök Szövetsége (Institution of Civil Engineers) közös, Építőmérnök 200 elnevezésű rendezvényre készül. A rendezvény célja az építőmérnöki tevékenység értékeinek és eredményeinek bemutatása a társadalom számára.

  • Rendezvény időpontja: 2018. szeptember 10-11.
  • Helyszín (konferencia): Magyar Tudományos Akadémia Dísztere
  • Helyszín (plakátkiállítás): Bazilika előtti terület (szeptember 12-től Szabadság tér)
  • Regisztráció és további részletek: epitomernok200.hu

Az Építőmérnök 200 rendezvényt egy szakmai konferencia nyitja meg, ahol Nagy-Britannia és Észak-Írország Nagykövetségének közreműködésével felkértük a szeptember elején Magyarországra érkező Ő királyi fensége András yorki herceget a megnyitó megtartására, aki a felkérést visszaigazolta. 

A rendezvény fővédnöke: Dr. Áder János, Köztársasági Elnök, aki személyesen is köszönti majd a megjelent vendégeket.

carousel_ader_2018_07

 

A rendezvénysorozat különös apropója, hogy az Angliában 1818-ban megalakult Építőmérnökök Szervezete (Institution of Civil Engineers – ICE) idén 200 éves, ennek kapcsán az ICE és az ECCE (Építőmérnökök Szövetsége) a 2018-as évet az építőmérnökök éveként ünnepli meg, ezért idén számos nemzetközi rendezvény foglalkozik az építőmérnökséggel.

A MMK és az ICE különböző budapesti helyszíneken megrendezett köztéri plakátkiállítással mutatkozik be, amelyet – még idén - több vidéki helyszínen is bemutatunk a megyei mérnöki kamarák bevonásával.

A közterületi plakátkiállításokon az emberek megismerhetik a Magyar Mérnöki Kamara történetét, az MMK építőmérnöki tevékenységhez kapcsolódó szakmai tagozatokat) az építőmérnöki tevékenységi területeket (magasépítési, mélyépítési, hídépítési szerkezetek, közlekedési infrastruktúra, vízépítési feladatok, közmű infrastruktúra, geodézia, geotechnika), az építőmérnökként végezhető feladatokat (oktatás, kutatás, fejlesztés, projektirányítás, tervezés, lebonyolítás, építés kivitelezés, műszaki ellenőrzés, üzemeltetés, hatósági feladatok, közigazgatási feladatok, építőipari kereskedelmi tevékenység), valamint a történelmi és kortárs építőipari projektek építőmérnöki szempontból (épületek, hidak, mélyépítési építmények, vízépítési műtárgyak, vízgazdálkodási műtárgyak, utak, vasutak, geotechnikai feladatok, térképészet).

plakat01

 

A rendezvénysorozat közép-, és hosszú távú célja az építőipar és az építőmérnöki tevékenység vonzóvá tétele. Fontosnak tartjuk az építőiparral szemben kialakult negatív közvélemény pozitívvá formálását, az építőmérnöki karok oktatásának felülvizsgálatát, támogatását, valamint az építőmérnöki életpálya vonzóvá tételét a fiatalok számára.

A téma különösen aktuális és fontos, hiszen az elmúlt években az építőmérnöki tevékenységgel kapcsolatos érdeklődés drasztikusan visszaesett, amely a felsőoktatás építőmérnöki képzésére való jelentkezés folyamatos csökkenésében, valamint a gyakorlatban megjelenő építőmérnöki kapacitáshiányban mutatkozik meg.

plakat02

 

Az építőmérnöki képzésre jelentkező hallgatók számának csökkenése mellett a műszaki területeken továbbtanulók száma és a teljes korosztályi létszámhoz viszonyított számaránya nem csökkent, a mérnöki területek a teljes jelentkezői létszám 15,4%-át adják ma a felsőoktatásban. Az építőmérnöki képzés felé mutatott érdektelenség tehát specifikus probléma, mely a társadalom és a fiatalok építőmérnöki tevékenységtől való elfordulását mutatja.

Az érdeklődés visszaesésének fő oka az építőmérnöki tevékenység ismertségének, erkölcsi és anyagi elismerésének hiányában, az építőmérnöki képzési idő hosszában (4év BSc+1,5 év MSc), a végzést követő szakmai gyakorlathoz szükséges jelentős időigényben, a komoly felelősségvállalással járó tevékenységben, az építőipari tevékenységi körülmények helytelen megítélésében (koszos, kényelmetlen…), valamint az építőipar elmúlt időszakban tapasztalható indokolatlan negatív társadalmi megítélésben (politikai céltábla) keresendő.

Az építőmérnöki képzésre jelentkezők számának csökkenése mellett az építőmérnök hiányt tovább fokozza a jelentkezők gyenge felkészültségéből és a képzés nehézségéből adódó lemorzsolódás (az előírt képzési idő végeztével 50% végzős), a pályaelhagyás, a külföldi munkavállalás, a szakmagyakorlók kiöregedése.

Az építőmérnöki jelenlét elengedhetetlenül szükséges az építőipari projektek elindításához szükséges előkészítési, projektirányítási, lebonyolítási és tervezési, a megvalósítás során szükséges mérnöki irányítási és felügyeleti, a hatósági, önkormányzati, kormányzati, valamint az üzemeltetési, fenntartási feladatoknál. Az építőmérnökség felé mutatott érdeklődés csökkenő tendenciájának megfordítása nélkül a magyar építőipar nem lesz képes végrehajtani a mai és a még várhatóan emelkedő állami és piaci beruházásokhoz szükséges építőipari feladatokat. Az építőmérnök hiány már most is komoly ágazati problémát jelent, de ennek fokozódása néhány éven belül komoly nemzetgazdasági, társadalmi problémát fog jelenteni. Amennyiben a magyar építőipar nem tudja kiszolgálni a magyarországi beruházásokat, akkor az építőipari feladatokat külföldi érdekeltségű szereplők veszik át.

Az építőmérnöki tevékenység ismertségét, elismertségét célzó szakmai-kormányzati programok elindítását mielőbb meg kell kezdenünk, mert elengedhetetlen társadalmi, nemzetgazdasági kérdés.