Teszt portál

/ Információk / Hírek, közlemények
jún.
05

Hogyan gazdálkodik az országos kamara? - a 2019. évi gazdálkodási beszámoló összefoglalója

Az elmúlt év gazdálkodási adatai alapján megállapítható, hogy az MMK továbbra is mértéktartó gazdálkodást folytat. 2019-ben a kamarai alapfeladatokon felül sikerült olyan bevételnövelő tevékenységeket és feladatokat elvégezni, amelyek révén a korábbiakhoz képest valamivel nagyobb eredménnyel tudtuk zárni az évet. Ez az eredmény lehetőséget ad arra, hogy a 2020. évi költségvetési tervben a kamara kiegészíthesse a szakmai tagozatok finanszírozását.

Új költségvetési modell

A 2019. év nemcsak a kamara tevékenységét, működését, de a gazdálkodását tekintve is mozgalmas év volt. Mindez elsősorban nem kiugró költségvetési adatokban vagy szokatlan számokban jelenik meg, sokkal inkább azzal magyarázható, hogy az év során, a 16/2019. MMK-küldöttgyűlési határozatnak megfelelően részletes elemzés készült a Magyar Mérnöki Kamara gazdálkodásáról. Az elemzés az elmúlt években megszokott költségvetési táblázatokat kibontva, a korábbinál szélesebb körű adatokkal mutatta be az MMK 2015–2018 közötti gazdálkodását.
A 2019 novemberére elkészülő összeállítás eredményeiről, tapasztalatairól röviden már a Mérnök Újságban is beszámoltunk, ugyanakkor a célunk az, hogy az elemzés ne csak egyszeri pillanatfelvétel legyen, hanem hosszabb távon, a jövőben is hasznosíthatók legyenek a megállapításai. Ennek érdekében a kamara 2019. évi gazdálkodásának feldolgozásakor már ehhez az új, részletes struktúrához igazítottuk a most elkészített és az elnökség által elfogadott számviteli beszámolót is. Szándékaink szerint a következő évek költségvetései is már ebben az új formában fognak elkészülni.

Miből gazdálkodik az országos kamara?

A Magyar Mérnöki Kamara a 2019. évet bevételi oldalon az előzetes költségvetési tervben becsült értékekhez képest 68 millió forint többlettel zárta. Ezt a többletet egyrészt a 2018. évi küldöttgyűlésen 2019-től megszavazott kisebb mértékű tagdíjemelés, illetve a nyilvántartási díj valamivel nagyobb mértékű emelése okozta, másrészt az MMK oktatási és vizsgáztatási tevékenységének bevételei alakultak az elmúlt évek átlagához, illetve a 2019-re előzetesen becsült összeghez képest magasabban. A kamara vállalkozási tevékenysége révén 2019-ben ismét több szakmai projektben tudott részt venni, így a tervezetthez képest ezek a vállalkozási bevételek is magasabbak lettek. Összességében 2019-ben az MMK 512 millió forint bevételből gazdálkodott, amely mintegy 15%-kal magasabb az előzetes tervhez képest, illetve mintegy 7%-kal több, mint a 2018. évi költségvetés bevételi oldala volt.

Az MMK költségvetésének bevételi szerkezete 2015–2019 között
(Kék színnel a területi kamaráktól érkező befizetéseket, zölddel az MMK saját bevételeit jelöltük)

1.png

 

A tagdíjak egyharmadából...

A bevételi szerkezet mélyebb vizsgálata során láthatjuk ugyanakkor, hogy az országos kamara bevételeinek 2019-ben mindössze 38%-át tették ki a tagdíjbefizetések. Ez többé-kevésbé megfelel a korábbi évek trendjének. A teljes 2015–2019 közötti időszakot vizsgálva ez az arány átlagosan 40,6% volt. 2019-ben a tagdíjon felül a bevételek további 22%-a érkezett a területi mérnöki kamaráktól, ennek nagy része a kamarai tagsággal nem rendelkező, de a kamara által nyilvántartott szakmagyakorlók éves nyilvántartási díjából adódott. Mindez azt is jelenti, hogy 2019-ben az országos kamara a területi kamarai befizetéseket több mint 200 millió forint saját bevétellel egészítette ki.

1a.png

 

Ennek a bevételi szerkezetnek az oka elsősorban a területi kamarák és az országos kamara közötti bevételmegosztás szabályaiban keresendő. A kamara megalapításakor elfogadott, majd azóta mindössze egyszer, 2010-ben módosított rendszer értelmében egy kamarai tag tagdíjbefizetésének átlagosan az egyharmadát utalja át a díjat beszedő megyei kamara az országos köztestület fenntartására, működésére, míg a tagdíj kétharmada helyben, a megyei kamara költségvetésében hasznosul, arról a megyei tag- és küldöttgyűlések rendelkezhetnek.

Mire költötte el a kamara a bevételeit?

A Magyar Mérnöki Kamara működése során alapvetően kétféle tevékenységet különböztethetünk meg, amelyek összhangban állnak a fenti bevételi szerkezettel is. Azok a részben jogszabályban foglalt, részben pedig önként vállalt tevékenységek, amelyek az országos kamara saját bevételeit biztosítják, mint például a vizsgáztatás, a képzések szervezése, vagy különféle szakmai projektek lebonyolítása, a költségvetésen belül zárt rendszerként, jellemzően pozitív egyenleggel jelennek meg. Ez azt is jelenti, hogy e tevékenységek kiadásait saját bevételeik fedezik, így ezek ellátására a kamarának nem kell a tagdíjakból és más területi befizetésekből forrásokat átcsoportosítani. A tendencia – mint ahogy látni fogjuk – ebből a szempontból éppen fordított: e feladatok bevételeiből biztosítható az alaptevékenységek finanszírozásának kiegészítése.

A vizsgáztatás, oktatás és szakmai projektek lebonyolításának eredménye 2015 és 2019 között

6.png

Az alaptevékenységek közé kategorizált egyes tételek, feladatok (például az országos kamara elhelyezése, a testületek és az országos titkárság működtetése, a kamarai névjegyzék és a központi informatikai rendszerek fenntartása, a szakmai tagozatok működési és feladatalapú kerete, a munkacsoportok szakmai munkája, a Mérnök Újság kiadása stb.) fedezete elsősorban a területi mérnöki kamarák befizetése, ugyanakkor az elmúlt években látott trend tovább folytatódott 2019-ben is abban a tekintetben, hogy önmagában a megyei befizetések nem elegendők ezeknek a feladatoknak az ellátására.

E tevékenységek finanszírozási igénye 2019-ben – még takarékos gazdálkodás mellett is – 344 millió forintot tett ki, amelyhez képest a megyei kamarák hozzájárulása mindössze 299,7 millió forint volt. A különbözetet a korábbi évekhez hasonlóan más tevékenységeken realizált eredménnyel, illetve egyéb egyedi bevételekkel, pályázatokkal, költségvetési támogatással tudtuk pótolni. Mindezek együttesen tudták csak biztosítani azt, hogy a költségvetési tervben foglalt alapfeladatok forrása rendelkezésre álljon.

Az MMK alaptevékenységének finanszírozása 2015–2019 között

3.png

A szakmai tagozatok finanszírozásának megújítása

A 2019. évi gazdálkodás ugyanakkor nemcsak abban a tekintetben mondható sikeresnek, hogy a kamara az alapfeladatok finanszírozását meg tudta oldani, hanem abban is, hogy sikerült olyan bevételnövelő tevékenységeket és feladatokat elvégezni, amelyek révén a korábbi évekhez képest valamivel nagyobb eredménnyel tudta zárni az évet. A 2019. évi eredményhez ezeken a projekteken felül hozzájárult a vizsgaszervezési folyamatok átalakítása, racionalizálása, a kötelező képzéseken túl megszervezett egyéb oktatások, tanfolyamok eredménye, illetve nem utolsósorban a Mérnök Újság tervezetthez képest magasabb hirdetési bevétele is.

Az MMK 2019. évi eredményének megoszlása

2.png

A fentieknek köszönhetően az MMK 2019. évi gazdálkodásának mérleg szerinti eredménye 29,8 millió forint lett, ami lehetőséget ad arra, hogy a 2020. évi költségvetési tervben a szakmai tagozatok finanszírozását a kamara érdemben kiegészíthesse, a tagozatok szakmai tevékenységének finanszírozása ugyanis hosszú évek és több elnökségi ciklus óta megoldatlan kérdés. Habár többször történtek próbálkozások a források megtalálására, a feladatok meghatározására, sem a 2008-ban, sem a 2014-ben működött munkacsoport tevékenysége nem vezetett eredményre, így az elmúlt években a szakmai tagozatok rendre mindössze az 500 ezer forint éves működési keretből és egyedi, feladatalapú pályázati forrásokból tudtak gazdálkodni.

Erre tekintettel az MMK elnöksége a 3/2020. (I. 22.) számú határozatával úgy döntött, hogy a 2020. évi költségvetési tervben foglalt 10,5 millió forinton felül a 2019. évi eredményt teljes egészében a szakmai tagozatok működésére fordítja. Az egyes tagozatokat megillető keretösszeg meghatározása – a tagozatok finanszírozásával foglalkozó munkacsoport javaslata alapján – létszámarányosan történt.

A szakmai tagozatok tevékenységének finanszírozása 2015–2020 között
(*a 2020. évi érték az erre az évre tervezett összeg)

4.png

Ezzel a döntéssel ugyanakkor még nem dőlhetünk hátra, hiszen ahogy látjuk, ennek alapja a 2019. évi gazdálkodás egyszeri, kimagasló eredménye. Hisszük, hogy a szakmai tagozatok munkájának megerősítésével a kamara tagsága számára is láthatóbbá, kézzelfoghatóbbá válik a kamara szakmai tevékenysége. Ugyanakkor ezt az elkezdett folyamatot fenn is kell tartani. Bár a tagok és a nyilvánosság előtt ez nem mindig látható, de az elmúlt időszak kamarai vitái, egyes testületek és tisztségviselők törekvései rendre arról szóltak, hogy az országos kamara költségvetési forrásait, különösen a tagdíjakból való részesedését csökkenteni kell.

A 2019. évi gazdálkodási beszámoló és annak mellékletei az alábbiakban teljes terjedelmükben letölthetők. Kérjük a tagságot, hogy ezeket tanulmányozzák, és ha kérdésük, észrevételük van, azt juttassák el az országos titkárság részére. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a tagdíjból rendelkezésre álló egyharmadnyi részt az országos kamara gondosan és a lehetőségeihez képest hasznosan, hatékonyan használta fel.

Mellékletek:

1B-1) Beszámoló az MMK 2019. évi gazdálkodásáról 2020.05.06.pdf
1B-2) MMK költségvetési tábla 2019.pdf
1B-3) MMK 2019. évi mérleg és eredménykimutatás.pdf
1B-4) MMK 2019. évi könyvvizsgálói jelentés.pdf
1B-5) MMK 2019. évi civil kiegészítő melléklet.pdf
1B-6) MMK részletes gazdálkodási táblázatok 2015-2019.pdf