jún.
05

MMK gazdálkodásának elemzése 2015-2018

A Küldöttgyűlés döntése értelmében a választmány 2019. novemberi ülésére elkészült gazdálkodási összefoglaló elsősorban a Magyar Mérnöki Kamara 2015–2018 közötti gazdálkodását vizsgálja. Ennek az időszaknak a vizsgálata kellően hosszú ahhoz, hogy a legfontosabb trendek, változások megfigyelhetők legyenek. Az elemzés kiindulópontja a Magyar Mérnöki Kamara mindenkori költségvetése, valamint az ez alapján összeállított számviteli beszámoló (melynek része a mérleg, az eredménykimutatás és a közhasznúsági jelentés), amelyeket minden évben a Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlése nagy többséggel elfogadott.

Hogyan állunk más kamarákhoz képest?

Az elemzés egyik fontos része volt annak a bemutatása, hogy az MMK hogyan teljesít a hazánkban működő más szakmai kamarákhoz képest. A tizenkét ma működő szakmai kamara közül – a mérnöki kamarát is beleértve – az elemzésben tíz köztestület adatait mutattuk be. A vizsgált mutatók között kamaránk egyedül az éves bevételek mértékét, illetve a költségvetés főösszegét tekintve tudott a középmezőnyben végezni (4. hely), más összehasonlításban inkább a sor vége felé találjuk a mérnöki kamarát. Az egy tagra vetített bevételek esetében már az utolsó előtti helyen szerepel az MMK, de hasonlóan a sor végén vagyunk a rendelkezésre álló pénztartalékok esetén is.

Miből gazdálkodik az országos kamara?

A Magyar Mérnöki Kamara mint országos szervezet egyik legfontosabb bevételi forrása a területi mérnöki kamarák tagdíjakból és egyéb bevételekből történő befizetése. Emellett a kamara folyamatosan dolgozik azon, hogy a területi befizetéseken felüli saját bevételeit növelni tudja. Az MMK bevételi szerkezetének vizsgálata jól szemlélteti ennek a törekvésnek az eredményességét: míg a 2000-es évek elején az országos kamara bevételei szinte kizárólag a területi befizetésekből adódtak, mára a megyei kamarák hozzájárulása az MMK költségvetéséhez közel 50 százalékra csökkent.

valasztmany-grafikon-1.png
valasztmany-grafikon-2.png

A saját bevételek részletes vizsgálata megmutatja azt is, hogy az országos kamara milyen tevékenységekkel tudja a költségvetését évről-évre kiegészíteni. Ebből a szempontból meghatározó a jogszabályi kötelezettség alapján ellátott vizsgáztatási és oktatási tevékenység, de ez elmúlt években ezek mellett ugyanilyen fontossá vált a kamara vállalkozási tevékenysége és a megszerzett külső, pályázati források bevonása is, amelyek ma már elengedhetetlenek ahhoz, hogy az MMK a feladatainak elvégzéséhez szükséges bevételekkel stabilan rendelkezzen. A területi kamarák befizetései a kamara alaptevékenységet sem tudják fedezni, így hiányzó összeg pótlását az e tevékenységeken és vállalt többlet feladatokon elért eredménynek kell biztosítania.

valasztmany-grafikon-3.png

Területi kamarák gazdálkodása

Már a fenti adatok is jól szemléltetik, de a választmány ülésén több, erre vonatkozó javaslat is elhangzott, hogy az országos kamara gazdálkodásának vizsgálata csak a területi kamarák elemzésével együttesen, szoros egységben képzelhető el. Különösen igaz ez, ha megvizsgáljuk, hogy egy kamarai tag tagdíjának a felhasználása mely szervezeti egységeknél, milyen módon történik. Ma a területi kamarák átlagosan a tagdíj 35 százalékát utalják át az országos kamara működésére, a fennmaradó 65 százalékról pedig ők maguk rendelkeznek.

Az országos kamara esetében a tagdíjak (a területi kamarák más befizetéseivel együtt) a kamara működésének, alapfeladatai ellátásának a fedezetét jelentik, amit a fentebb bemutatott saját bevételek egészítenek ki.

A területi kamaráknál az elemzés persze korántsem ilyen egyszerű: a 19 megyei szervezet pusztán a taglétszámból adódó eltérések miatt is rendkívül különböző gazdálkodási lehetőségekkel rendelkezik. A taglétszámban a kamarai tagok felét kitevő Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarát nem számítva ma egy átlagos területi kamara évente kb. 36 millió forintból gazdálkodik, a bevételeinek 21%-át fordítja az országos kamara működésére, az évet szolid, 1-2 millió forintos eredménnyel tudja zárni, és a működésének a folyamatos biztosításához megfelelő pénztartalékkal rendelkezik. Jelenleg előttünk álló feladat, hogy a területi kamarák gazdálkodásának elemzésével az átlagos értékek mögötti különbségeket, különösen pedig a jó gyakorlatokat feltérképezzük és ez alapján az országos és területi kamarák egészének a gazdálkodását megfelelően tudjuk értékelni.

Szakmai munka finanszírozása

Mindezekre az elemzésekre azért is nagy szükség van, mert jelenleg a kamara egyik legnagyobb kihívása, hogy a szakmai tagozatok hosszú távú finanszírozására megfelelő megoldást dolgozzon ki. A szakmai tagozatok megerősítése kulcskérdés a kamarai szakmai munka mennyiségének és minőségének a javításában, a kamarai tag pedig elsősorban a szakmai tagozatok tevékenységével tud olyan szakmai szolgáltatásokat kapni, amelyek a munkavégzése során érdemi segítséget jelenthetnek. Az MMK elnöksége tagjai a gazdálkodás vizsgálatával párhuzamosan egy munkacsoportot bízott meg az erre vonatkozó javaslat kidolgozásával. Az eddigi kezdeményezéseket választmány szintén megtárgyalta, de egyértelmű többségi vélemény egyelőre nem alakult ki. A választmány tagjai egyetértettek abban, hogy az elnökség által kijelölt munkacsoport folytassa tevékenységét az eredmény eléréséig.

Letölthető dokumentumok

Az alábbiakban letölthető az elkészült gazdálkodási elemzés és az annak bemutatásához készült diasorok. Kérjük a tagságot, hogy ha bármilyen kérdésük vagy észrevételük merül fel, keressék bizalommal az országos titkárságot.

PPT összefoglaló a területi kamarák gazdálkodásáról_2019.11.23.pdf
PPT összefoglaló az országos kamara gazdálkodásáról_2019.11.23.pdf
MMK gazdálkodási elemzés_2019.11.14.pdf