Teszt portál

/ Információk / Hírek, közlemények
febr.
05

Életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara volt elnöke

Életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara volt elnöke. Barsiné Pataky Etelka két cikluson keresztül, 2009-től 2017-ig volt Kamaránk meghatározó vezetője. Barsiné Pataky Etelkát a Magyar Mérnöki Kamara saját halottjának tekinti.

bpe-gyaszjelentes

 

 

A mérnökök szolgálatában:
Búcsúzunk Barsiné Pataky Etelkától

Életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara korábbi elnöke. A család és a barátok fájdalmában osztozva búcsúznak tőle pályatársai és mérnök kollégái. Barsiné Pataky Etelkát a közéleti és társadalmi szerepvállalása legnagyobb hazai mérnökök sorába emeli, a mérnöki kamaráért végzett munkája pedig követendő példa a szakmai önkormányzat és a hazai mérnöki közösség minden tagja számára.
Barsiné Pataky Etelkát a Magyar Mérnöki Kamara saját halottjának tekinti, temetésével kapcsolatban a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Barsiné Pataky Etelka 1941. szeptember 15-én született Budapesten. 1959-ben érettségizett a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban, majd ugyanebben az évben felvételt nyert a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre, ahol építőmérnöki diplomát szerzett. 1964-ben a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) munkatársa lett, eközben pedig urbanisztikai szakmérnöki másoddiplomát szerzett. Városfejlesztő mérnökként számos hazai és külföldi tervpályázaton ért el sikereket, 1972 őszétől másfél évig ösztöndíjasként a Hamburgi Városi Építési Hivatalnál dolgozott.

1988-89-ben több mérnöktársával együtt kezdeményezte a Mérnöki Kamara életre hívását, amely ekkor még egyesületként kezdte meg működését. Ez volt első közéleti tevékenysége, melyet számos feladat és tisztség követett. Mindezek során mérnöki tudására támaszkodva, következetesen, szilárd meggyőződéssel és értékrendjével példát mutatva igyekezett a rá bízott feladatot elvégezni. Tevékenységét mindig a mérnöktársadalom érdekében, a mérnökök szolgálatában végezte.

1990-1992 között megtapasztalta az önkormányzati működést, mint a fővárosi közgyűlés Városrendezési Bizottságának elnöke. 1992-1994 között az Expo főbiztosaként a tervezett nagyberuházásokért felelt, azok szervezésétől a tendereztetésig, és az építésig bezárólag. 1994-1998 között 4 éven keresztül parlamenti képviselő volt. Ebből az időszakból mindig büszkén emlékezett vissza arra, hogy a személyes munkájának is köszönhetően a Mérnöki Kamaráról szóló törvény tárgyalása során sikerült elérni az összes parlamenti frakció megállapodását, így a törvényjavaslatot az Országgyűlés valamennyi képviselőcsoport támogatásával, 316 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással fogadta el.

2000-2003 között Ausztriában nagykövetként képviselte Magyarországot. Diplomataként sem feledkezett meg a hazai mérnökségről, és ez idő alatt alakított ki aktív kapcsolatokat az osztrák mérnöki kamarával. 2004-2009-ig az Európai Parlament képviselőjeként, a Közlekedési és Idegenforgalmi-, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagjaként többször is volt módja és lehetősége a mérnöki szakma, ezen belül a magyar mérnökök képviseletére. Képviselőként jelentéstevője volt az európai műholdas rádiónavigációs programoknak (Egnos és Galileo) és a „Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás” programnak.

2009. május 16-án megválasztottak a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé, majd az első négyéves ciklus eredményei alapján 2013-ban a küldöttek nagy többséggel további négy évre bizalmat szavaztak a munkájának. Eközben 2010 júliusában kinevezték az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiáért felelős kormánybiztosnak. A Duna-stratégia tizenegy különböző területen – az egészséges ivóvíz védelmétől, az árvízvédelemtől a megújuló energiákon és a turizmuson keresztül a kutatás-fejlesztés és a kisvállalkozók közötti kapcsolatok építéséig bezárólag – célozta meg a regionális együttműködést. A vezetése alatt kidolgozott és a 2011. évi magyar soros elnökség időszaka alatt elfogadott Duna-stratégia alapgondolatát két alapvető megközelítés határozta meg: első célként az élhető Duna mentét, míg második célként a fejlődő és gazdagodó Duna-régiót tűzte ki a stratégia.

Kamarai elnöki tevékenységének egyik legfontosabb eredménye, hogy a számos törésvonal mentén megosztott köztestületet egy egységes, erős kamarává tudta formálni, amely a tagjainak a tudására építve a mérnökség értékes szakmai közösségévé és a változó körülményekre mindig reagálni képes, rugalmas szervezetté tudott válni.

Ehhez szükség volt egy új alapszabály megalkotására és elfogadtatására, fel kellett állítani az egyeztetések új rendjét, többek között a választmány és a küldöttgyűlések eljárási szabályait, ami a korábbi vitákat mederbe terelte. A 2010-ben elfogadott új alapszabály kisebb módosításokkal a mai napig érvényben van, és mint a kamara „alkotmánya” kiállta az idők próbáját. A kamara működésében bevezette továbbá a négypilléres éves cselekvési tervet, amelyről az országos kamara elnöksége az évi rendszeres küldöttgyűlésen számol be. Nagy változás volt ez a kamara életében, mert a munkában az eseményeket követő rendszerről kellett átállnia a szervezetnek egy országosan egyeztetett, a prioritást élvező feladatokra vonatkozó, kezdeményező rendszerre.

Mindezzel párhuzamosan az egyik első elnöki feladata a kamara költségvetésének szanálása és a költségvetés szerkezetének teljes átalakítása volt. Az általa hozott szemléletváltásnak köszönhetően az átalányfinanszírozásról áttért a kamara feladatalapú finanszírozásra, amelynek alapján minden pénzeszköz feladathoz kapcsolt, nyomon követhető lett. Az új szerkezet az évek során meghozta a várt eredményeket: mára a kamara megfelelő tartalékkal és költségvetésében a cselekvési programban meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges forrásokkal minden évben rendelkezik. Ennek köszönhető például, hogy a szakmai tagozati pályázati rendszer a kamarai tagok számára a munkavégzésükhöz használható, hasznos információkat, segédleteket, kiadványokat képes szolgáltatni évről évre.

Elnökségének időszakára esett az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok legutóbbi reformja, amely során a kamara a legtöbb kérdésben sikeresen tudta képviselni a mérnökök érdekeit, és meg tudta védeni a korábban elért eredményeket. Az új rendeletek megalkotása során sikerült elérni, hogy a mérnökök továbbképzési rendszerének kialakításában nagyobb szabadságot kapjon a kamara. Ezzel kapcsolatban azt vallotta, hogy a továbbképzés, minden európai mérnökszervezet legfontosabb tevékenysége, és a kamara feladata és kötelessége, hogy a szakmai tudás megújításának lehetőségét biztosítsuk és a mérnök versenyképességét elősegítsük.

Vezetésével a kamara számos más, a mérnökök munkáját érintő jogszabály véleményezésében is részt vett. Sikeresen szólalt fel például a tervezői feladatok államosítása ellen, e jelentős eredményeket ért el az új hazai közbeszerzési törvény kidolgozása során is.  Így került be a törvénybe a tervezőmérnöki szolgáltatások körében a kizárólag ár alapú értékelés tilalma, a tervezés és kivitelezés egységes kiírásának kivételessége és a referenciák vizsgálatánál a műszaki egyenértékűség bevezetése. Elnökként támogatta és aktívan képviselte az új építészeti és mérnöki szolgáltatási rendszer és a kapcsolódó ajánlott díjszabás elfogadását és bevezetését - ezek befejezése az elhúzódó kormányzati egyeztetések miatt már a kamara új elnökségének feladata.

2010-től kezdve folyamatosan, több lépcsőben megújította a kamara tájékoztató és kommunikációs eszközeit. Megújult a Mérnök Újság és a honlap, elindult a kamara facebook oldala és hírlevele, miközben az e-Mérnök rendszer és az elektronikus vizsgáztatás bevezetésével a kamara a feladatai ellátása során is át tudott állni egy hatékonyabb, korszerűbb működési formára. Mindezzel egyidőben számos új kamarai szolgáltatás bevezetése is a nevéhez fűződik, mint például a mérnökigazolvány, a mérnökkereső, a portfólió oldal, de szintén az elnöksége alatt indult el a kamara saját jogsegélyszolgálata is.

A 2017. május 6-án tartott tisztújító küldöttgyűlésen túlzás nélkül állíthatta: vezetésével a kamara elnöksége elvégezte a kitűzött feladatokat. Munkáját a küldöttek felállva, vastapssal köszönték meg. Nem sokkal korábban, a köztestület megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából megjelent kiadvány bevezetőjében Barsiné Pataky Etelka a következőket írta: "A Magyar Mérnöki Kamara megalakulásának huszadik évfordulóján ünnepeljük a testületet alkotó mérnököket és azt a kollektív tudást, amelyet a nemzedékek átadnak egymásnak. A kamara ismét tisztújítás előtt áll. Lassan elköszön az a nemzedék, amely megalapította a köztestületet, és elbúcsúztatjuk azokat a kollégákat, akik már nem lehetnek közöttünk. A következő generáció tagjainak feladata, hogy tovább vigye és egyben meghatározza, milyen legyen az a szakmai szervezet, amelyhez tartozni szeretnének."

Bízunk benne, hogy mi, akik itt maradunk, és folytatjuk, tovább visszük a kamarai munkát, méltók tudunk lenni a feladatra, és tovább tudunk menni az Elnök asszony által megkezdett úton. Nehéz és fájdalmas utazás ez, tudva, hogy Ő már nem jöhet velünk.

Emlékét örökké megőrizzük. Nyugodjék békében!


A Mérnök Újság márciusi lapszámában a kamara részletesen is megemlékezik Barsiné Pataky Etelka életéről és munkásságáról.
 

A Magyar Mérnöki Kamara elnöke 2009 - 2017 között

bpe-interju-01

 

Díszpolgári kitüntetés a Budapesti Műszaki Egyetemen

bpe-diszpolgar

 

Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetés

bpe-magyar-erdemrend

 

Barsiné Pataky Etelkát vastapssal búcsúztatta a Magyar Mérnöki Kamara küldöttgyűlése

 

Sajtószemle

Búcsú a mérnök politikustól

Mindig elegáns volt, a szó szoros és átvitt értelmében is. Következetes és szigorú – leginkább önmagához. Barsiné Pataky Etelkát igazi szakpolitikusnak ismertük meg, de nem szakbarbárnak; segítőkésznek és nyitott személyiségnek, a polgári értékrend következetes képviselőjének.

Politikusként is rendre kamatoztatta mérnöki tudását. Racionális ember volt, aki azonban a legszárazabb uniós ügyekben is a legtöbbet nyújtotta, őszintén tudott lelkesedni minden szakmai feladatért. Elkötelezett híve volt a Duna menti regionális együttműködésnek, de éppolyan odaadóan küzdött az európai műholdas-navigációs program sikeréért, mint a légi közlekedés biztonságosabbá tételéért. Tudta és képviselte, hogy a tudományba fektetett pénz és energia, ha jól bánnak vele, idővel megtérül. Az igényességet önmagától és környezetétől is megkövetelte, németes műveltsége mellé precizitás is járt.

A hivatalos közlemény szerint Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben lépett a demokratikus politikai életbe, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt. 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, 2009-ben pedig a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották. 2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. 77 évet élt.

(forrás: Magyar Nemzet )

 

INDEX.HU

Életének 77. évében meghalt Barsiné Pataky Etelka, a Fidesz–KDNP volt európai parlamenti képviselője. A Fidesz MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a politikus „tragikus hirtelenséggel” hunyt el.

Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben kezdett el politizálni, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt. 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, 2009-ben pedig a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották. 2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.

„Barsiné Pataky Etelka a magyar polgári politizálás egyik meghatározó alakja volt, sokoldalúságával és munkabírásával sokunk számára példaképként is szolgált. A Fidesz az elhunytat saját halottjának tekinti. Temetéséről később gondoskodnak. A Képviselőcsoport osztozik a család gyászában" – írta közleményében a párt.

(forrás: INDEX.HU )