aug.
26

Az építésgazdasági stratégia ősszel kerülhet a kormány elé

A 2020–2025-ös időszakra vonatkozó fenntartható építésgazdasági stratégia várhatóan október elejéig kerül a kormány elé, abban az ágazati szereplők igényeire reagálva nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a képzett munkaerő biztosítására, a kiszámítható állami iparpolitikai támogatási rendszer kialakítására, az építőipari cégek technológiai fejlesztésére – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára online konferencián augusztus 25-én, Budapesten.

Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár közölte, a stratégia egyik fontos eleme az építésügyi szabályozás és intézményrendszer racionalizálása, hogy „Magyarországon legyen a legkönnyebb építeni, olyan egyszerű, mint céget alapítani, minőséget építsünk megfizethető áron, lehetőleg hazai alapanyagok felhasználásával és magyar vállalkozásokra támaszkodva”. Ezért a szaktárca javasolja egy olyan applikáció fejlesztését, amelynek segítségével mindenki számára ingyenesen elérhetővé és könnyen értelmezhetővé válnak az építőiparra vonatkozó előírások, illetve építésügyi szabványok. Az ágazat legfontosabb problémáit összefoglalva Boros Anita aláhúzta: jelenleg nem kiszámítható a szektor megrendelésállománya, nincs elegendő képzett munkaerő, nincs kiszámítható iparpolitikai támogatási rendszer, az alapanyagipar és az egyes résztevékenységek külföldi kézben vannak, valamint az építésügyi intézményrendszer fragmentált és bonyolult.

boros anita

 

Felvetődött egy mesterséges intelligencia alapú építési piactér létrehozása is, amely adatbázisként szolgálhat majd például a szakemberek kiválasztásánál. Fontosnak tartják egy interaktív térkép létrehozását az önkormányzatokkal együttműködve, amely pontosan megjeleníti az építési övezeteket és a beépíthetőség feltételeit. A stratégia második pontja az építésügyi folyamat minőségi átalakítását tartja szem előtt, a cél, hogy megfizethető áron minőségi ingatlanok épüljenek. Az ágazat minőségi átalakításához szükség van a BIM rendszer bevezetésére, ugyanakkor az új tervezési metodika teljes körű alkalmazása előtt időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre. Boros Anita hangsúlyozta: a szakmai kamarák bevonásával a jövőben is biztosítani kívánják a tervezőirodák, illetve az innovatív tervezési technológiák támogatását.
Mindezek mellett fontos még a magyarországi építőipar termelékenységének tartós növelése is, amely egyúttal azt jelenti, hogy a vállalkozások számára tervezhetővé kell tenni az állami építési megrendeléseket.
Az ágazat termelékenységének növelése érdekében a stratégiában támogatni kívánják az innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozásokat, a magyar építőipari társaságok technológiaváltását, telephelyfejlesztését, a vállalkozások digitalizációs, robotizációs fejlesztését, illetve a munkaerő megtartását és a munkaerő-kapacitás bővítését. Az államtitkár szerint az ágazat technológiai megújulásához létre kell hozni az építőipar kutatási és tudásbázisát, ezt a stratégiában is megfogalmazták.
A nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia része az építési alapanyagipar reformja. A tárca törekvése, hogy a legfontosabb alapanyagipari szegmensben legyen magyar termék, ezért olyan támogatáspolitikai rendszert javasolnak, amely a magyar építőalapanyag-gyártókat és az alapanyagipari innovációk elterjedését támogatja.

ITM konf.jpg

„Ez a stratégia is annyit fog érni, amennyi megvalósul belőle” – jelentette ki a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki felkért előadóként vett részt az online konferencián. Nagy Gyula előadásában kiemelte: nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Beruházási Folyamatok Rendszere jogszabályi szinten is megjelenjen az ágazatban, hiszen ahhoz, hogy az építési projektek megfelelő minőségben, megfelelő határidővel és költséghatékonyan valósuljanak meg, egy pontosan szabályozott rendszerben kell együtt dolgoznunk. Mérnöki szempontból nagyon lényegesnek tartjuk azt is, hogy a tervező a beruházás teljes folyamatát végigkövesse, ez nem művezetést, hanem tervezői közreműködést jelent. További sarkalatos kérdés, hogy megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberek vegyenek részt a projektekben. Az építészeti és műszaki tervezési jogosultságokat egy hétéves jogszabály, a 266-os kormányrendelet szabályozza – emlékeztetett Nagy Gyula –, azóta rengeteg minden történt, számos új tevékenység, új folyamat és jogosultsági igény jelent meg, amiket a szakmagyakorlási szabályozásban követni szükséges.
Az MMK elnöke beszélt arról is, hogy a hazai tervezőcégek döntő többsége mikro- és kisvállalkozás, ami alapvetően befolyásolja a vállalkozások versenyképességét és hatékonyságát, ezért különösen fontos a mérnökcégek támogatása. „Egyrészt legyen eszközük arra, hogy növekedni tudjanak, másrészt megfeleljenek azoknak a korszerű technológiai elvárásoknak, amelyeket a piac ma feléjük támaszt. Lényegesnek tartjuk a tervezőirodák versenyképességi támogatását, hiszen egy beruházás minősége és hatékonysága alapvetően a tervezésen múlik.


Kérdőívben is kéri az építésgazdaság szereplőinek véleményét az ITM
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az építésgazdasági stratégia véglegesítéséhezelkészítéséhez szeretné az ágazat szereplőinek véleményét minél részletesebben megismerni, ezért online kitölthető kérdőíven is várja a véleményeket. A kérdőívet 2020. szeptember 25-ig lehet kitölteni. A kamara kéri a tagságot, hogy a kitöltés után a linket osszák meg kollégáikkal, az ágazatban dolgozó ismerőseikkel, mert nagyban segítené az ITM munkáját, ha minél több építőipari szereplő kitöltené a kérdőívet.
https://kerdoiv.niif.hu/index.php/547456?lang=hu