okt.
13

A tervezők eszközrendszerének pályázati támogatása

A Kormány a 2018. január 22-én megjelent 1031/2018. (II. 8.) Korm. határozatával úgy döntött, hogy 2018. évre 8 milliárd forint – pályázati úton elérhető – támogatást biztosít az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére. A pályázat tehát – elvileg – a tervezőirodák eszközellátottságának támogatására is alkalmas volt. A kedvezményezettekre – a potenciális pályázókra – előírt feltételek miatt azonban a pályázat a hazai tervező irodák számára még sem jelentett reális lehetőséget.

 

A Kormány a 2018. január 22-én megjelent 1031/2018. (II. 8.) Korm. határozatával úgy döntött, hogy 2018. évre 8 milliárd forint – pályázati úton elérhető – támogatást biztosít az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére. A támogatás kedvezményezettjei közé tartoznak a 71.11. (építészmérnöki tevékenység), 71.12. (mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás) és 71.20. (műszaki elemzés, vizsgálat) TEÁOR számú tevékenységek is.

A pályázat tehát – elvileg – a tervezőirodák eszközellátottságának támogatására is alkalmas volt. A kedvezményezettekre – a potenciális pályázókra – előírt feltételek miatt azonban a pályázat a hazai tervező irodák számára még sem jelentett reális lehetőséget. A pályázóknak előírt legkisebb alkalmazotti létszám 20 fő, a legalacsonyabb igényelhető összeg 50 millió forint volt.

E kritériumok a kivitelező cégek széles körének tették elérhetővé a források igénybevételét, azonban elzárták e forrásokat a tervezőirodáktól. A tervezőirodák számára akkor válhatnak e források elérhetővé, ha a támogatási kritériumok a jellegzetességükre figyelemmel kerülnek megállapításra. E legfontosabb jellegzetesség a tervezőirodák kis mérete. Sok tervező egyéni vállalkozóként dolgozik, a tervezőirodák legtöbbje néhány fős. Ebből természetesen az is következik, hogy a tervezőirodák ésszerű forrás felvevő képessége lényegesen kisebb, mint a kivitelező cégeké. A pályázati kiírásban meghatározott paraméterek ezért nem voltak megfelelőek a tervezőirodák számára, sem a minimális létszám, sem a minimálisan megpályázható támogatási összeg tekintetében.

Annak érdekében, hogy a szükséges módosítások a pályázatokba bekerüljenek, a kamara írásban kereste meg az illetékes minisztérium – az Innovációs és Technológiai Minisztérium – vezetését, majd a kamara elnöke és az illetékes államtitkár közötti személyes egyeztetésre is sor került. A kamara álláspontja szerint a tervező irodák eszközellátottságának javítása elemi feltétele versenyképességüknek és annak, hogy megfelelhessenek a jelenlegi építőipari fellendülés követelményeinek.

E megbeszélést követően a kamara írásban is javaslatot tett arra, hogy a pályázat által megkövetelt minimális létszám 5 fő, a pályázható minimális összeg pedig 5 millió forint legyen. A javaslat ezeket a határértékeket kifejezetten csak a tervezőirodák tekintetében indítványozta, tudatában annak, hogy a kivitelezéssel foglalkozó cégek más nagyságrendet képviselnek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján a közelmúltban megjelent a pályázat módosítása. A „Tájékoztató az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló támogatás igénybevételének feltételeiről, 2018/2.” szóló ismertető szerint az alapvető kritériumok úgy módosultak, hogy a támogatás igényléséhez szükséges legkisebb létszám 10 főre, a támogatás legkisebb igényelhető összege 25 millió forintra változott. Így azonban a pályázati kritériumok jelenleg sem felelnek meg a tervezőirodák alapvető jellegzetességeinek, a pályázat jelenleg sem tudja jelentősen előmozdítani a tervezőirodák versenyképességét.

A kamara – törvényi kötelezettségének eleget téve – nyilvántartja a fő tevékenységként tervezői tevékenységet végző cégeket. E nyilvántartásban 6251 cég szerepel, közülük mindössze 90 rendelkezik legalább 10 alkalmazott mérnökkel. (Ezt lényegesen nem haladhatja meg az összesen 10 fő alkalmazottal rendelkező cégek száma sem, amelyekben a tíznél kevesebb mérnök munkáját egy vagy két nem mérnök alkalmazott, például titkárnő segíti.)

A tervező mérnökök közül igen sokan közvetlen közelről - köztük nem kevesen jelentős egzisztenciális kockázatokkal - élték át azokat a gazdaságtörténeti változásokat, amelyek a hazai tervezői kapacitás jelenlegi, megosztott szerkezetét létrehozták. Feltehető, hogy ez az – alapvetően kis létszámú cégekkel, tervezőirodákkal jellemezhető – szerkezet a közeljövőben lényegesen nem változik. Tehát ez a szerkezet szembesül a gazdasági fellendülés, ezen belül az egyik motor szerepét betöltő építésgazdaság által teremtett kihívásokkal. A kamara megítélése szerint nemzetgazdasági, és azon belül kiemelkedően építésgazdasági érdek a tervezőirodáink versenyképessé tétele. A piac, amelyen a tervezőirodák fellépnek, egy kontinentális szinten integrált piac, ahol viszonylag könnyű a határon átnyúló szolgáltatások teljesítése vagy a külföldi munkavállalás. Alapvető feladatunk tehát – és alapvető nemzetgazdasági, építőipari érdek – hogy a jelenlegi szerkezet szereplőit képessé tegyük a versenyképesebb helytállásra. Enélkül – megfelelő mennyiségű és minőségű tervek nélkül – a gazdasági fellendülés egyik fő támasza, az építőipar sem tud megfelelni a kihívásoknak.

Minezek miatt a kamara szóban és írásban kezdeményezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál a támogatás kritériumainak javasoltak szerinti módosítását, mert csak így lehetséges, hogy a támogatás valóban betöltse kormányzati szándék szerinti szerepét és elérje a tervezői kapacitások megerősítését.