jún.
29

A magyar ivóvíz megfelel az EU előírásoknak

Az Épületgépészeti Tagozat és a Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozat kezdeményezésére közzétesszük a Magyar Víziközmű Szövetség nyilatkozatát, amely egyértelműen leszögezi, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer.

pohár tiszta víz

Az elmúlt napokban a budapesti ivóvíz minőségével kapcsolatos sajtóhírek kapcsán a Magyar Mérnöki Kamara két tagozata is kiemelten fontosnak tartja, hogy a vízminősére vonatkozó kutatási eredményeket a megfelelő háttérismeretek segítségével lehessen értékelni. Az ügy előzménye, hogy az Environmental Pollution környezetvédelmi folyóirat tájékoztatást adott egy kutatási eredményéről. Budapesten és környékén két nagy vízmű nagyjából kétmillió embert lát el olyan ivóvízzel, amit parti szűréssel tisztítanak. Arról számol be a cikk, hogy a Dunába különféle módokon került gyógyszermaradványokat milyen hatékonyan választja ki a természetes szűrőréteg. A hatásos szűrés ellenére gyógyszermaradványok nyomokban kimutathatók az ívóvízben is. A hazai sajtó egy része erről a hírről adott tájékoztatást. A tájékoztatás lényeges, fontos azonban az is, hogy a figyelmeztetés ne váltson át riogatásba, ezért további kommentár nélkül közöljük a Magyar Viziközmű Szövetség közleményét, valamint az ügyben ugyancsak megszólaló Fővárosi Vízművek álláspontját.

http://www.maviz.org/fogyasztoi_hir/sajtokozlemeny_a_budapesti_ivovizzel_kapcsolatban
https://www.facebook.com/fovarosivizmuvek/posts/3123842867673785
https://www.vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/tarsasagi-informaciok/mediaszoba/hirek-informaciok/hireink/5152

A Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) sajtóközleménye
„A Magyar Víziközmű Szövetség az alábbiakban reagál a napokban megjelent – a budapesti ivóvízzel kapcsolatos sajtóhírekre.
Mindannyian látjuk, tudjuk, érezzük, hogy a tudomány és a technika folyamatosan fejlődik. Rohamléptékben. Ezzel együtt a kémiai analitikai műszerek érzékenysége, a mérési módszerek precizitása is évről-évre növekszik. Napjainkban olyan műszerek és vizsgálati technológiák állnak már a rutinmunkát végző laboratóriumok rendelkezésére is, amelyek alkalmazásával a nullától alig „különböző” mennyiségek kimutatása, meghatározása is lehetséges. Kis túlzással élve azt állíthatjuk, hogy egy vizsgálati mintában már „néhány” molekula is kimutatható. A kellő szakmai ismeretek hiányában érthető, hogy laikus körökben a sajtóban napvilágot látott kutatások eredményeként nevesített vegyületek jelenléte az ivóvízben, aggodalomra ad okot. Általános és középiskolai tanulmányainkra visszagondolva megérthetjük, hogy valójában nincs gond! 1 nanogramm egyenlő 0,0000000000001 kg-mal (tehát 10 a mínusz 12-en). A rendelkezésünkre álló vizsgálati technika napjainkra a gramm százmilliomod (0,000 000 001 g = 1 ng, azaz 10-9 g) részének megfelelő mennyiségek nagyérzékenységű meghatározását teszi lehetővé.
Nagy Edit a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára szemléltetve elmondta: tételezzük fel, hogy egy gyógyszer valamilyen hatóanyagból 100 mg-ot tartalmaz tablettánként. Ez 100.000.000 ng hatóanyagnak felel meg. Akkor az ivóvizekben szennyezésként jelen lévő 1-10 ng/L koncentrációjú gyógyszermaradék esetén 10.000.000 liter (10.000 m3) vizet kellene elfogyasztanunk, hogy egy tablettának megfelelő hatóanyag kerüljön a szervezetünkbe. Napi 2 liter szermaradványokat tartalmazó ivóvíz elfogyasztása esetén ez a folyamat 5.000.000 napig, azaz közel 14.000 évig tartana. Tehát, ha belegondolunk abba, hogy amikor fáj a fejünk és egy nap beveszünk akár több fájdalomcsillapítót, vagy egy betegség esetén napokig szedjük az antibiotikumot, akkor rájövünk, hogy vizeink gyógyszermaradék-szennyezése a jelenlegi szinten nem jelent érzékelhető veszélyt a csapvizet fogyasztó emberek számára.
A Főtitkár hozzátette: fontos felismernünk azt, hogy ma már mindannyiunk személyes felelőssége az, hogy mennyire viselkedünk környezettudatosan, hiszen a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt nemcsak a vízben, de levegőben, a talajban és az élelmiszereinkben is. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az általuk birtokolt, feleslegessé vált gyógyszereket, növényvédő szereket, tisztító szerek maradékait, egyéb veszélyes kémiai anyagot kizárólag szabályos módon szabad kezelni, hulladékként elhelyezni. A szabadba borított, közcsatornába öntött káros anyagok nagy sebességgel terjednek szét a környezetben. Terjedésüket főként a felszín alatti és a felszíni vizek áramlása, de por formájában a szél is különösen segíti. Ne feledkezzünk meg a feleslegesen adagolt, gyakran az orvosi felügyelet nélkül fogyasztott gyógyszerekről sem, amelyek az emberi anyagcseréből a közcsatornán keresztül kivédhetetlen módon szennyezik a környezetet. A környezetbe szétáramolt szennyező vegyületektől 100%-os hatásfokkal nem lehetséges megszabadulni!
A környezetbe került kémiai anyagok koncentrációja az idő múlásával felezési idejük (az a bomlási idő, ami alatt mennyiségük a felére csökken) függvényében csökken, de elméletileg soha nem éri el a nullát.
A Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Fontos azt is elmondani, hogy ma Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96 %-ban felszín alatti vizekből származik, tehát ilyen jellegű veszélynek biztosan nincsenek kitéve a csapvizet fogyasztó felhasználók.
A magyarországi ivóvíz presztízsének, valamint a szolgáltató vállalatoknak a védelme érdekében felhívjuk a figyelmet, hogy mind a szolgáltatók mind pedig a Hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy védjék a fogyasztókat és mind minőségben, mind mennyiségben biztosítsák számukra a szükséges csapvizet.”
 

A Fővárosi Vízművek sajtóközleménye

A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott vezetékes víz fogyasztása biztonságos!

A napokban megjelent, a gyógyszermaradványokra vonatkozó hírekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány alapjául szolgáló, nem akkreditált laboratóriumban végzett korábbi vizsgálat célja elsősorban annak kiderítése volt, hogy a Dunában milyen mértékben mutathatók ki a gyógyszermaradványok. A parti szűrésű kutakból nyert víz esetében végzett mintavétel alapján kiemelendő, hogy amint azt a tanulmány is hangsúlyozza, a parti szűrés igen hatékonyan, 95 százalékos biztonsággal távolítja el a gyógyszermaradványokat. A vizsgálatok eredménye arra utal, hogy a további vízkezelési eljárások, így a klórozás tovább csökkentik ezek mennyiségét, ezért a fogyasztói csapoknál már ennek, a kutaknál eleve jelentősen csökkent mennyiségnek is csak a töredéke jelenhet meg.

Napjainkban olyan műszerek és vizsgálati technológiák állnak már a rutinmunkát végző laboratóriumok rendelkezésére is, amelyek alkalmazásával a nullától alig „különböző” mennyiségek kimutatása, meghatározása is lehetséges. Jól példázza ezt, hogy ahhoz például, hogy egy láz- és fájdalomcsillapító tablettának megfelelő mennyiségű hatóanyagot az ivóvízzel elfogyasszunk, 4 millió liter, vagyis napi 2 liter víz elfogyasztását alapul véve ezt a mennyiséget 5479 év alatt tudnánk bejuttatni a szervezetünkbe.

A Fővárosi Vízművek laboratóriumai szigorú mintavételi terv szerint, évente mintegy 10 000 vízmintát elemeznek uniós előírásoknak megfelelően. Bár sem a magyarországi, sem az Európai Unós szabályozás nem teszi kötelezővé a gyógyszermaradványok vizsgálatát, a Fővárosi Vízművek ivóvíz-biztonsági tevékenysége azonban ebből a szempontból is élenjáró. Rendszeresen végzünk vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy környezetünk állapotának romlásával milyen változás várható hosszú távon a jelenleg kiváló minőségű vízbázisainkon. Míg korábban a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőinek bevonásával egy K+F program keretében végeztünk ilyen jellegű méréseket, 2018 óta pedig az MTA Ökológiai Kutatóintézetének vezetésével folyó „Tiszta ivóvíz – a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig” hároméves, a Nemzeti Kiválóság Program projektjében veszünk részt konzorciumi partnerként.

Nem mehetünk azonban el amellett a felelősség mellett, amely mindannyiunkat terhel: személyes felelősségünk, mennyire viselkedünk környezettudatosan, hiszen a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt nemcsak a vízben, de a levegőben és a talajban is. Mindenki sokat tehet azzal, ha a feleslegessé vált gyógyszereket, növényvédő szereket, tisztítószerek maradékait, egyéb veszélyes kémiai anyagot nem a WC-be vagy lefolyóba önti, hanem kizárólag szabályos módon kezeli.

A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvíz fogyasztása nemcsak egészséges és biztonságos, hanem környezetbarát is, hiszen nem keletkezik vele műanyaghulladék.”