ápr.
13

A köztestületek testületeinek működése a veszélyhelyzet idején

A Kormány 2020. 04. 11-én hatályba lépett 102/2020. (IV.10.) Korm. rendeletben (Magyar Közlöny 71. szám) szabályozta a köztestületek küldöttgyűlései (taggyűlései) megtartásának módját és az ügyvezető szervük, azaz elnökségük jogkörét, különös tekintettel a beszámolók és a költségvetés elfogadására. (Az alábbiakban a köztestületekre vonatkozó szabályokat ismertetjük.)

 

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet

az egyes jogi személyekre – így a köztestületekre – vonatkozó speciális rendelkezések mellett
valamennyi jogi személyre vonatkozó általános szabályokat is tartalmaz. Ez utóbbiak a köztestület eljárási rendjének megalkotása során figyelembe veendő rendelkezéseket is rögzítenek.

A köztestületekre vonatkozó szabályok

1. Az egyeztetés és döntéshozatal lehetséges módjai

A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt

a. elektronikus hírközlő eszköz útján vagy
b. más, személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy
c. írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.

Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

2. A hiányzó eljárásrend pótlása

Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni.

3. A tisztségviselői mandátumok meghosszabbodása

Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

4. A köztestület hatáskörébe tartozó ügyek intézése

A köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy – hatósági és egyéb, köztestületi döntést igénylő ügyek - intézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.
Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az előbbi módon nem intézhető, az érintett eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható.
Az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

5. A veszélyhelyzet alatti elkövetés súlyosbító körülmény

A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el. A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

6. A beszámoló és a költségvetés elfogadása

A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni.

Az így meghozott határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.