márc.
14

Mérnökhallgatók az 1848-as eseményekben

Legtöbbször Petőfi, Jókai, Vasvári neve merül fel az 1848-cal kapcsolatban, ritkán esik szó a mérnökhallgatók, mérnöktanáraik forradalmi tevékenységéről, illetve a mérnökképző intézetekben történt eseményekről.

Penninger Antal

Ami e kor fiataljai és tanáraik jelentős részének gondolkodását jellemezhette, annak gyökereit több korábbi eseményben és eszmeáramlatban találjuk. Időben mintegy 50 évet tekintsünk röviden át, amelyben bekövetkezett szellemi változások a későbbi eseményekre hatással voltak. Két történelmi vonulatot emelnék ki, amelyek máig is hatnak gondolkodásmódunkra. Az egyik vonulat politikai jellegű: ez a francia forradalom, amelyre szeretnék a forradalom ismert jelszavaival hivatkozni. Ezek a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmai. A fennálló rendszer megváltoztathatóságának példája lett a francia forradalom, de a forradalmat követő időszakra szeretnek fátylat borítani, mint a jakobinus diktatúra, majd Napóleon diktatúrája. A hazaszeretet, a nemzeti összetartozás érzése azonban a francia forradalom kezdeti szakaszában fejlődött ki és erősödött fel Európában, és bizonyára 50 évvel az esemény után is része volt a közgondolkozásnak.

márciusi ifjak 1

A másik fontos vonulat kulturális jellegű. Ennek meghatározó eleme Mária Terézia Ratio Educationis rendelete, amely a magyarországi oktatás általánossá tételének feltételeit teremtette meg. A rendelet az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érintettek – tanárok, diákok – feladatainak egységesítése révén évtizedeken át biztosította a tanulmányokhoz való hozzáférést. Meghatározó gondolata szerint: „Az állam boldogsága leginkább a tanulmányok egyenlő mivoltától függ, ezért szükséges, hogy a különböző iskolákban ugyanazok a tanok tárgyaltassanak, azonosak legyenek a szabályok és az igazgatásnak módja (1777)”. A II. Ratio Educationisban II. József halála után kijavították elődje hibáit, és magukévá tették azt a köztudatban élő gondolatot, hogy a magyar nyelv nem egy a többi nyelv között, hanem kiemelt jelentősége van. Az 1790-es években Kazinczy Ferenc élénk irodalmi munkásságot folytatott. Hányatott élete utolsó szakaszában legtöbb idejét a magyar nyelv megújítására és nemesítésére fordította. Kazinczy nyelvújítása a magyar nyelv használatának igényét is felerősítette. 1831-ben hunyt el. És így jutunk el a reformkorba. A reformkornak ismert időszak ezekből a szellemi gyökerekből táplálkozott, amit alátámaszt többek között az is, hogy 1825-ben Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy Magyar Tudós Társaság létrehozására. Ez lett a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek alapszabály-kidolgozásában még Kazinczy Ferenc is részt vett. Ebben a korszakban a nemzeti önállóság fokozatos előmozdítását a szellemi és műszaki fejlődés gyorsításában látták. Ennek zászlóvivője Széchenyi István volt. Széchenyi angliai tapasztalatait kívánta a magyar viszonyok között alkalmazni, megteremtve ehhez a megfelelő pénzügyi (Hitel) és a gazdasági feltételeket. Itt kell megemlítenünk József nádor szerepét, aki a Habsburg házzal szemben a magyar szellemi kibontakozást számos intézkedésével támogatott.

1848. február 22-én Párizsban kitört a forradalom, híre 29-ére Bécsbe ért. Március 3-án Kossuth Lajos pozsonyi beszéde is hatott a bécsiekre. 1848 március 13-án Bécs népe is fellázadt, és az egyetemisták támogatásával elérték, hogy új kormány álljon fel. Az egyetemisták sajtószabadságot, tanulmányi szabadságot, vallási egyenjogúságot és választójogi reformokat követeltek. Döntően a bécsi események váltották ki a magyar fiatalokból, hogy jogaikért kiálljanak.

 

Az 1848-as összes ipartanodai hallhatóság kívánatai 

1. A pesti kir. József ipartanodának minél előbb összműegyetemmé (Polyechnicum) alakítása.
2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület.
3. Egy összműegyetemhez illő minél előbb tökéletes felszerelés.
4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása.
5. A bécsi polytechnicumtól, valamint egyéb tanintézetektől tökéletes függetlensége.
6. Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező, vagy általa szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni.
7. A szükségekhez képest tanársegédeknek minél előbbi kinevezése.
8. Franczia, olasz nyelv rögtöni díjmentes hallgathatása, s az angol nyelv minél előbbi tanítása.
9. Szabad tanítás és tanulhatás.
10. Az intézet hallgatóságának a tanári ülésekben képviselete.
11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerint, évenként vagy tanfolyam végéveli nyilván vizsgálata.
12. Az igazgatást tanári ülésekre kívánjuk átruházni, közbizalmú tanár elnöklete alatt.

     Pest, ápril 9. 1848                                    

 

 E kis visszatekintés elengedhetetlen ahhoz, hogy az 1848. március 15-i forradalom kitörésének körülményeit megértsük. A korábban meghozott rendeletek, intézkedések olyan szellemi áramlatok alapját teremtették meg, amelyek a közgondolkodás részeivé váltak, és befolyásolták a 1848-as márciusi eseményeket. A Petőfiék által megfogalmazott 12 ponttal és a Nemzeti dallal 10-12-en indultak el, hogy az egyetemi fiatalokat megnyerjék a forradalmi hevületüknek. Elsőként a Pilvax kávéházhoz közeli, a mai Semmelweis és Kossuth Lajos utca sarkán lévő orvosi kar egyik osztályába mentek, hogy a fiatalok között híveket toborozzanak. A fellelkesített diákokkal innen a ferences templom melletti politechnikumba vonultak, a mérnökhallgatókhoz, majd tovább a bölcsészekhez, jogászokhoz, teológusokhoz. Mintegy ötezer főnyi tömeg gyűl össze az Egyetem téren, ami Pest-Buda 150 ezer lakosságához mérten már jelentősnek volt mondható.

Mivel a forradalom Pest-Budán tört ki, döntően az egyetemi fiatalságot megnyerve, ezért főképp a pesti diákságról, ezen belül is kiemelten a mérnökhallgatókról és tanáraikról emlékezzünk meg. A Műegyetem elődjét, az Institutum Geometricumot 1782-ben alapították, épülete 1785-től 1850-ig a ferencesek pesti kolostorának kertjében állt, Pest centrumában, a Pilvax kávéház és a Landerer-féle nyomda tőszomszédságában.

Az Institutum Geometricum képzésének megreformálása helyett egy önálló műegyetem felállításának terve állt. Ennek alapját képezte az 1846-ban József Ipartanoda néven létrehozott Mérnöki Intézet. A képzés nyelve magyar volt. Az intézményt létrehozása után két évvel, 1848 tavaszán érte el a forradalom, amelyhez az Ipartanoda hallgatói az elsők között csatlakoztak. A hallgatóság április elejére 12 pontban (hasonlóan a forradalom kirobbanásakor megfogalmazott 12 ponthoz) fogalmazta meg követeléseit az oktatás átalakításáról, amelyek között első helyen az intézmény egyetemmé szervezése állt. Ezzel nemcsak a tanári kar, hanem az új magyar kormány kultuszminisztere, báró Eötvös József is egyetértett. A létrehozáshoz szükséges további lépésekre nem került sor a szabadságharc kirobbanása miatt. Emiatt az oktatás is szünetelt az 1848/49-es tanévben.

A hallgatók közül sokan jelentkeztek a hadseregbe, s a tanárok közül is többen a szabadságharc szolgálatába állították szaktudásukat. Meg kell itt emlékeznünk Petzelt József, Arenstein József, Conlegner Károly és Jubál Károly tanárokról.

Petzelt József 1841-ben nyert kinevezést a Mérnöki Intézet gyakorlati mértan, földmérés és vízépítészet tanárává. 1848 júniusában belépett a nemzetőrségbe, tiszti rendfokozatot kapott, ő lett a tüzérség parancsnoka. Kiválóan megszervezte az első Magyar Hadi Főtanodát és elvállalta a vezetését. Hatalmas érdemeket szerzett a szabadságharc alatt a katonai oktatás megszervezésében. A szabadságharc bukását követően Szentendrére költözött, állásából felfüggesztették és a fizetését elvették, megpróbált földmérésből megélni. 1850-ben ideglázban elhunyt.

Arenstein József 1846-tól a mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. A forradalom idején szaktudását a haza szolgálatába állította, amiért a szabadságharc leverése után ő is állását vesztette. Csak az 1850-es évek elejétől taníthatott ismét, de Bécsben, német nyelven a főreáliskolában.

Conlegner Károly 1846-ban az Ipartanoda számtan- és könyvviteltanára lett. 1848/49-ben a bankjegynyomda főbiztosa volt, a nyomdát Debrecenbe is követte és igazgatójaként működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült. Csak 1857-től térhetett vissza a tanításhoz. Érdekességként említsük meg, hogy az ún. Kossuth bankók hatjegyű sorszámozását saját kezűleg végezte, a bankón ez tintával történt. Ez példa nélküli a magyar papírpénz történetében. Conlegner egész életében minden nehézség ellenére az ipar és az ifjúság felemelkedését szolgálta. Ő volt a korábbi műszaki intézmények jogutódjaként létrehozott Műegyetem első rektora.

Jubál Károly 1848 előtt Bécsben, majd Pesten tanárként dolgozott. A szabadságharc alatt Kossuth Lajos gyermekeinek nevelője volt, majd a világosi fegyverletétel után a Kossuth család tagjaival orosz fogságba került. Kiszabadulása után Kossuth édesanyja házában gyakran megfordult, ahol kapcsolatba került olyan hazafiakkal, akik cselekedni akartak az önkényuralom ellen. Vezető szerepet vállalt egy központi bizottság és területi szervezetek létrehozásában, többek között kapcsolatban volt Noszlopy Gáspárral is. A szervezkedést a bécsi udvar felfedezte, Jubal Károly mindent magára vállalt, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Kossuth család tagjainak engedélyezték a kivándorlást, azonban Jubal Károlyt 1851 decemberében letartóztatták és 1853. március 3-án kivégezték Noszlopy Gáspárral együtt.

Eddig csak az Ipartanoda tanárairól szóltunk.

Jedlik Ányos professzor azonban mint a tudományegyetem tanára a műszaki hallgatókat is tanította. A magyar műszaki nyelv fejlesztését is fontosnak tartotta, hogy a műszaki területen a megfelelő fogalmakat magyarul tanítsák. Dugattyú, eredő erő, hullámhossz, szögsebesség – e szavak Jedlik kezdeményezésére váltak általánossá. 1846-ban mint az egyetem bölcsészkarának dékánja magyarul szólt a hallgatókhoz: „nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind a köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná.” Hasonló, tanulásra buzdító szavakkal fordult 1848-ban is a hallgatókhoz, de az ellentétes hatást váltott ki a hallgatókból. Az 1848/49-es tanévben már nem tarthatott előadást az egyetemen, még a szertár kulcsát is elvették tőle. Ebben az időben Jedlik hazafias érzéseinek sugallatára beállt nemzetőrnek. Őrséget állt, árkot ásott, ott segített, ahol szükség volt rá. Amikor Pest lövetése megkezdődött, a szertárat biztos helyre menekítette. A szabadságharc leverése után nehezen találta helyét. Bár újra taníthatott, de csak német nyelven. A magyar nyelvű oktatást csak 1860-ban állították vissza.

Azonban nemcsak a pesti diákok, de a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói sem maradtak tétlen a forradalom hírére. 1848 szeptember 1-én elrendelték, hogy az intézetre egyedül a magyar zászlót tűzzék ki. 1849 januártól 1850 januárig szünetelt a tanítás, mivel az akadémia hallgatói Görgey seregéhez csatlakoztak. A szabadságharc leverése után itt is újból a német rendszer jött vissza.

Az 1848-cal Petőfi Sándor neve forrt leginkább össze. 1848 januárjában a forradalmak sora söpört végig Európán, először az olaszoknál, majd februárban Párizsban, március 13-án Bécsben és másnap, március 14-én érkezett Pestre a bécsi forradalom híre, miközben éppen a 12 pontot fogalmazták meg. Petőfi ennek az időszaknak vezéregyénisége volt. Petőfi március 13-án megírja a Nemzeti dalt, amelyet 15-én elszavalt a Pilvax kávéházban, majd az orvosi egyetemen. (A Nemzeti Múzeum lépcsőjén azonban nem). A francia eszmeáramlatok hatása alatt a köztársaságért lelkendezett és a királyság eszméje ellen küzdött. A szabadságharc időszakában írt versei közismertek, mint a Föltámadott a tenger, a Csatadal, A vén zászlótartó, végül a lehangolódott költő verse, az Európa csendes, újra csendes (1849). Még 1847 februárjában szövődött barátsága Arany Jánossal, akivel 1849-ig levelezésben állt.

Arany János a szabadságharc alatt, 1949 tavaszáig végig jegyző maradt. 1848/49-ben írt néhány verset és kisebb elbeszélést folyóiratokba, például a Nemzetőr-dalt. A világosi fegyverletétel után egy darabig bujdosni kényszerült.

Talán kevésbé ismert, hogy Liszt Ferenc 1848 januárjában Weimarban telepedett le, de 1849 októberében értesült a magyar szabadságharc leveréséről, az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos és az aradi vértanúk kivégzéséről. Ekkor komponálta Funérailles (Temetés) című zongoradarabját, és hozzáfogott a Hősi Sirató megírásához, amelyben a 48-as hősöket siratja. A végül elkészült egytételes mű gyászinduló, műfaji elődje Beethoven 3. Eroica szimfóniájának lassú tétele.

Erkel Ferenc a reformkor szellemében nőtt fel, ami zenei működésének csúcspontját is meghatározta. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot. Ugyanebben az évben, január 27-én mutatták be Hunyadi László című operáját, ami az idegen elnyomás elleni csendes kulturális forradalom eszköze volt. Bizonyára ez is hozzájárult a pesti polgárok hazafiúi érzésének elmélyítéséhez.

Vörösmarty Mihály 1848 júniusában Bács-Bodrog megye almási kerületének képviselője lett. Világos után hosszabb ideig bujdosnia kellett, majd feladta magát, de 1850 nyarán Haynautól kegyelmet kapott. Utolsó verse A vén cigány volt. 1855-ben hunyt el.

A reformkorban kiváló tudósok tűntek fel, mint Bolyai Farkas, aki híres matematikai művét a nem euklideszi geometriáról 1832-ben publikálta. Irinyi János a mai gyufa feltalálója 1837-ben tette közzé találmányát.

Az egyetemisták, a márciusi ifjak, a tanárok és számos művész átérezte a szabad haza fontosságát, a művészek ehhez a hazafias érzés felkeltésével és megerősítésével járultak hozzá.