ápr.
23

Quo vadis Notre-Dame? – A Magyar Mérnöki Kamara statikus szakértőinek véleménye a felújítás lehetőségéről

850 évvel ezelőtt, 1163-ban fektette le a párizsi Notre-Dame székesegyház alapkövét III. Sándor pápa, mely másfél évszázadig, 1320-ig épült.

A 128 m hosszú, 41 m széles gótikus épület ikonikus ikertornyai 63 m magasak. Hosszháza öt-, keresztháza egyhajós rendszerű, keresztboltozatos térlefedéssel. A hosszház főhajóját alátámasztó falakat a keresztboltozat vállmagasságában külső támívek gyámolítják, stabilitást adva a szerkezetnek. A 2019. április 15-i tűzvészt élőben közvetítette minden hírcsatorna, láthattuk, ahogy a teljes fedélszékre kiterjedő tűz emészti a templomot.

notre-dame2
notre-dame1

Az oltási munkát követően egyértelművé vált, hogy nem csak a teljes tetőszerkezet, de a hossz-, és a keresztház boltozatai is súlyosan károsodtak. A francia kormány azonnal bejelentette, hogy a helyreállítási, újjáépítési munkákat megkezdik. De mit is szűrhetünk le a sok felől özönlő, de legtöbbször csak általános információkból?

Nyilvánvaló, hogy az épület fa tetőszerkezete teljesen elpusztult, a Huszár-torony összeomlását is élőben követhettük. De vajon milyen kárt szenvedtek a nem éghető, kő anyagú szerkezetek? A fellelhető képeken látszik a fő hosszhajó több helyen beszakadt boltozata, illetve a kereszthajó beszakadt boltozata. Ezek az épületrészek hosszú ideig voltak kitéve a hőhatásnak, de maga a leomló fedélszerkezet (vagy a két hatás együttese) is okozhatta a beszakadást (a templom lenyűgöző méreteihez mérten a boltozatok vastagsága csekély, ezt a leszakadó tetőszerkezet átüthette).

A Notre-Dame székesegyház alapvető építőanyaga a mészkő, melyből hagyományos kőművesmunkával építették meg a falazatokat és a boltozatokat. A mészkő és a habarcs – bár anyagukban nem éghetőek – de a szilárdságért felelős fő alkotójuk magas – de nem extrém magas! – hőmérsékleten elbomlik (ez tulajdonképpen a mészégetés folyamata is). 800 °C fölött a mészkő és a habarcs szilárdsága gyakorlatilag megszűnik, de már 500 °C fölött jelentős szilárdságcsökkenésre kell számítani (a kőzet szerkezetétől is jelentősen függ a szilárdságcsökkenés lefutása). Egy több órán tartó intenzív tűzben a tűzzel közvetlenül érintkező falazott szerkezeteket érhetett ilyen hatás. Nagyon valószínű ezért, hogy a megmaradt szerkezeteket (különös tekintettel a közvetlenül a tető alatti részeket) igen alapos kémiai és mechanikai vizsgálatoknak kell alávetni, mielőtt megtartásukról, avagy bontásukról döntenek.

notre-dame3

Nem kisebb problémát jelent, hogy a beomlott boltozatrészek miatt a szerkezet erőjátéka is kényszerűen átalakult, a boltvállak stabilitását biztosító, jellemzően kétoldali megtámasztás megváltozott, a karcsú pillérek és falak állékonysága veszélybe került, ami a templom további, katasztrofális károsodásával veszélyeztet. A fotók alapján reményre ad okot, hogy a keresztboltozatok hosszabb szakaszokon nem szakadtak le a falak mellett (inkább a boltozatok középső részén omlottak be nagyobb mezők). Egyes helyeken jól kivehető, hogy a keresztboltozat merevebb keresztbordái közötti vékonyabb héjrész omlott le (ezek a részek a legérzékenyebbek a koncentrált terhelésekre is, amit a leszakadó fedélszék egyértelműen okozhatott, jelentős dinamikus hatással). 

A templom újjáépítésének legkritikusabb feladata a falazatok és boltozatok helyreállítása. Sok helyen olvasni a tölgyfa anyagú tetőszerkezet (újra)építésének problémájáról – arról, hogy nem lehet ilyen mennyiségben megfelelő minőségű építési keményfát beszerezni – de megítélésem szerint ennek megoldása csak idő és pénz kérdése. A legfontosabb, hogy legyen mire a tetőt megépíteni! 

notre-dame4