okt.
15

Stuttgarti Mérnöknap – 2019

A Parlamentarischer Abend rendezvényen megjelent legmagasabb rangú politikus a tartományi kulturális, oktatási és sport miniszter asszony volt, akinek üdvözlő beszéde előtt a kamara alelnöke tartott szakmai előadást az EU Bíróság HOAI-ítéletéről és arról, hogy ki kell alakítani a következő időszakra vonatkozó alapállást ebben az ügyben. (Az ING-BW oktatási repertoárjában témaként szerepel az ítélet következményeinek ismertetése.)

 

 Feljegyzés a B-W Mérnöknapról
21019.10.08. – Stuttgart

Résztvevők MMK részéről: Dr. Virág Rudolf főtitkár, Zalavári István, VMMK elnöke.
A konferencia befejezéseként elhangzott közlés szerint az előadásokat feltöltik a honlapra.

Tapasztalatok:

  • az előadások nem a hétköznapi munkához közvetlenül szükséges szakmai ismeretekről szóltak, hanem – a tervezést és a kivitelezést nem elválasztva - arról, hogy az adott területen melyek a jövőt valószínűleg leginkább befolyásoló új eljárások. A cél nem a pillanatnyi hétköznapi problémák megoldásának segítése volt, hanem tájékoztatás arról, hogy merre megy a világ és milyen – komoly változásokat hozó – új megoldások állnak bevezetés stádiumban vagy már elkészült példákat mutattak be;
  • az előadók 40-50 év közötti professzorok és cégvezetők voltak, alapos elméleti és részletes gyakorlati ismeretekkel, valamint a hallgatóságot valóban lekötő előadói stílussal;
  • az előadások összefoglalója:

– általános megállapítás volt (számtalan nemzetközi és német statisztikával alátámasztva), hogy az építőipar leghátul kullog a digitalizációban. Ugyanakkor nem a digitális tervezés-kivitelezésszervezés részleteit mutatták be, hanem a digitalizáció eredményeként készült építészeti alkotásokat és műszaki megoldásokat. Hangsúlyozták, hogy az anyagokkal és az energiával jobban kell takarékoskodni, a munkaerő még kevesebb lesz, ezért az egyetlen út a termelékenység növelése;

– egyik előadás a hálózatot, mint tervezési és megvalósítási rendszert jelölte meg a jövő útjaként: a tervezés és kivitelezés folyamatát mutatta be olyan épületen, amelynek csak a beton váza állt (nagyjából egy nagyon széles S betű alakjában, amely a falakat, a padlót és födémsíkokat tartalmazta), azonban az összes egyéb elemét egész blokkokként előre gyártották és utólag – egészben – tolták be a helyére az épület vázába. Az elemeket külön műhelyekben, nagyrészt robotokkal gyártották. Külön hangsúlyozták, hogy hajszálpontosság kell a tervezésben és a kivitelezésben is, mert enélkül lehetetlen összekapcsolni az elemeket a vázzal, egymással és a közmű-és energetikai rendszerekkel. Az elemek a legkülönbözőbb funkcióval rendelkeznek, az adott funkcióhoz szükséges felszerelésekkel ellátva, illetve a helyszínen összeilleszthetően. Az összeillesztés – ami kicsit a LEGO és az IKEA keverékének hat – helyben is komoly felkészültséget igényel. A műszaki ellenőrzés robotizált, ami az előregyártásnál lehetséges: a kritikus pontokat előre meghatározzák és a robot az adott pontokon a betáplált kritériumokat ellenőrzi. Az energiafelhasználást az épület egészében egyetlen totalitásként értelmezik (az adott időszakban pl. a benapozás miatt melegebb épületrészből a hűvösebb részekbe áramoltatják a levegőt). Alapvető hozzáállás, hogy az energia az épületen belül nem vész el, csak átcsoportosul;

– az anyagfelhasználásban elérhető takarékosságot a beton alkalmazásának technológiáján is bemutatták. A ma felhasznált beton 1,5 mm vastagságban takarná be az egész Földet, ha egyenletesen elterítenék. Jelentős megtakarítás érhető el a betonfelhasználásban, ha a jelenlegi síkbeton helyett különböző szerkezetben – nagyon precízen, különböző hálómintákban terített betonhálókat alkalmaznak. Ez persze a megoldáshoz illő tervezést igényel. A kivitelezés pontossági igénye csak a vékony minták terítésére és hurkolására alkalmas robotok igénybevételével teljesíthető;

– vegyes anyagok használatában sokkal több lehetőség van, mint azt a jelenlegi alkalmazások mutatják. A beton, acél és fa együttes használata – több példán bemutatva - jelentősen könnyíti a szerkezeteket, ugyanakkor javíthatja az energetikai hatékonyságot és biztosítja a megfelelő szilárdságot is. A tervezés és kivitelezés során – az ugyancsak magas pontossági követelmények mellett – a magas szintű anyagismeret is követelmény;

– nagyon anyagtakarékos szerkezetek alakíthatók ki fából és műanyagból, ha a tervezésnél tartószerkezeti meghatározott természetes szerkezeteket vesznek alapul. A bemutatott példák az egyes csontok mintájára vagy a kaptárminta alapján kialakított szerkezeteket ábrázoltak, amelyek magas szilárdsági követelményeknek feleltek meg kevés anyag felhasználásával (általában nem a klasszikus lakóépületek, hanem a gömb forma felé eltérve) elégítették ki a szükséges paramétereket. Ezek tervezésénél is elengedhetetlen az építőiparban megszokottnál lényegesen magasabb precizitás, mivel a kivitelezés inkább gépszerelés, mint a szokásos építőipari kivitelezés;

– a települési közlekedés tervezés központjában álló egyik elem az energiatakarékosság, ennél fogva erősen személygépkocsi kiszorító, a tömegközlekedést és a zöldfelületeket előnyben részesítő települési közlekedési rendszereket terveznek és mutattak be.