ápr.
30

Időszaki tárlat az Atomenergetikai Múzeumban

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma (AEM) A kibernetika hőskora – avagy volt élet a PC előtt címmel időszaki tárlatot rendezett a múzeum galériáján.

Képes Gábor az ünnepélyes megnyitón születésének 119. évfordulója alkalmából méltatta Nemes Tihamér munkásságát, egyben örömét fejezte ki, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a túrkevei Finta Múzeum közös kiállításának anyaga az Atomenergetikai Múzeum sokak által látogatott gyűjteményében lelt ideiglenes otthonra. Az AEM első időszaki kiállítását az informatika előtti korszak, a kibernetika világa bemutatásának szenteli. A kiállítás anyaga gazdagon illusztrált, számos, a kibernetika területén maradandót alkotó tudós, feltaláló munkásságát bemutatja.

A két, fent említett múzeum több éves együttműködésének eredményeképpen létrejött kiállítás olyan tárgyakat is magába foglal, amelyek korábban nem voltak láthatóak. A kiállítás anyagához tartozik például számos különleges számolóeszköz, az első magyar elektronikus számítógép néhány részegysége és a budapesti Piarista Gimnáziumban készített kibernetikai építőkészlet Tücsök nevű prototípusa is. Témájánál fogva elsősorban a fiatal felnőtteket célozza meg, de érdekes lehet a tárlat mindazoknak, akik érdeklődnek az informatika kezdeti szárnypróbálgatásai iránt. Tárlatunk ünnepélyes megnyitóját ezért Nemes Tihamér, a hazai kibernetika egyik úttörőjének születésnapjára időzítettük. A kiállítás 2014 októberéig tekinthető meg Pakson.

A kibernetika az élő szervezetekben, gépekben végbemenő hírközlés, irányítás, információfeldolgozás általános, összefoglaló tudománya. Nemes Tihamérról: Budapesten született 1895. április 29-én. Mérnök, feltaláló, akinek korszakos jelentőségű műve, a „Kibernetikai gépek” 1962-ben, két évvel halála után jelent meg. Találmányai, kutatásai az emberi gondolkodás és az emberi cselekvés megismerését célozzák, sajátos szemszögből, a mérnöki módszerek segítségével közelítik meg a témát. A színes televízióra vonatkozó szabadalmával az emberi látást modellezte. Az ember és a gép közös tulajdonságait vizsgáló kutatásainak eredménye, izgalmas felfedezése a beszédírógép (1935), a járógép (1944) és a sakkozógép (1949). Egyik legfontosabb eredménye az általa kidolgozott logikai gép, amellyel az ok-okozati kapcsolatok automatikus felismerését modellezte.

https://pazrt-intranet.mvmh.hu/Lapok/default.aspx#