okt.
21

Cél a teljesítményelvű felsőoktatás kialakítása

A Felsőoktatási Kerekasztal megvitatta a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címmel elkészült új felsőoktatási koncepciót. A következő 15 évre vonatkozó iránymutatás kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek.

A felsőoktatás átalakításának célja, hogy a globális változásokkal és a Kormány által megfogalmazott, hosszú távú célokkal összhangban álló, a társadalmi és gazdasági kihívásokra egyaránt válaszolni képes, tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer jöjjön létre a következő évtizedben.

A koncepció 5 fő irányvonalat jelöl ki: együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belül és kifelé; munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúra kialakítása; akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás megteremtése; a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér kialakítása, továbbá a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.

A Kormány tervei szerint 2030-ra Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz – a változatlan szintű állami szerepvállalás mellett – külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.

Mindemellett a felsőoktatás tervezett átalakítása motiváltabb, magasan teljesítő, sikeresebb hallgatókat, oktatókat és intézményeket teremt. Összességében csökken a lemorzsolódás, a hátrányos helyzetűek aktívabban be tudnak kapcsolódni a felsőoktatásba és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya eléri a társadalmi igényeknek megfelelő szintet. A felsőoktatásban lezajló fokozatváltással a magyar felsőoktatás újra visszanyeri vonzerejét, a diploma pedig az értékét.

 

 

A felsőoktatási koncepció fő irányvonalai

A Felsőoktatási Kerekasztal megvitatta a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címmel elkészült új felsőoktatási koncepciót. A következő 15 évre vonatkozó iránymutatás kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. A felsőoktatás átalakításának célja, hogy a globális változásokkal és a Kormány által megfogalmazott, hosszú távú célokkal összhangban álló, a társadalmi és gazdasági kihívásokra egyaránt válaszolni képes, tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer jöjjön létre a következő évtizedben.

A koncepció 5 fő irányvonalat határoz meg:

I. együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belül és kifelé;

II.munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúra;

III.akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás megteremtése;

IV.a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér,

V.a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.

Az öt irányvonal összesen 25 célkitűzést tartalmaz, amelyeket a Kormány 2014 végétől folyamatosan tervez megvalósítani. A célkitűzések további intézkedésekre bonthatók, amelyeket a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című koncepció részletesen tartalmaz. (Az oldalszámot minden intézkedés esetében jelöltük.)

A fő irányvonalak mentén meghatározott 25 célkitűzés az alábbi:

I. Együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belül és kifelé

Az élesedő nemzetközi versenyben a hallgatók, az oktatók és az intézmények egyaránt csak úgy tudnak jól szerepelni, ha az együttműködés és egyúttal a versenyhelyzet határozza meg a felsőoktatás hazai viszonyrendszerét. Az intézmények közti felesleges rivalizálás helyébe a képzések közötti egészséges versengés lép, a párhuzamosan működtetett, gazdaságtalan képzések helyett egyértelművé válik az oktatási feladatok összehangolása, az ország felsőoktatási intézményei pedig kollektíven képesek lesznek minden tudásterületet és tudásszintet lefedni. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a jövőben minden egyetemnek és főiskolának saját képzési profillal kell rendelkeznie, és erre a jól megkülönböztethető, kiemelt képzési területre kell fókuszálnia, ezen a területen kell világszínvonalú képzést nyújtania. A hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítására is megoldást kell találni: a kevésbé fejlett térségek végérvényes leszakadását egy új intézményforma, a közösségi főiskola bevezetésével lehet megakadályozni. A közösségi főiskolák biztosította infrastrukturális keretek között a jelenleg korlátozott felsőoktatási kínálattal rendelkező régiókban is bővíthető a minőségi képzési kínálat, és így az elmaradott régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra elsősorban a helyben történő boldogulást. Mindemellett, a képzések minőségének javítása érdekében, elengedhetetlen a hallgatókkal szemben támasztott követelmények növelése és az oktatók teljesítményelvű előmeneteli rendszerének bevezetése, hiszen a minőségi oktatás kizárólag megfelelő felkészültségű és kellő motiváltsággal bíró hallgatókkal és oktatókkal képzelhető el. Ugyanakkor a hazai felsőoktatásnak a nemzetközi versenyben is meg kell állnia a helyét, ezért az intézmények nemzetköziesítése érdekében szükséges a nagyobb létszámú külföldi hallgatót felszívó idegen nyelvű képzések fejlesztése is. A célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány a következő lépéseket tervezi:

1.Világos profillal rendelkező intézmények létrehozása - egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme, közösségi főiskola -, és ennek megfelelő finanszírozás. (9., 36–39. oldal)

2.Közösségi főiskolák létrehozása. (5., 9., 12., 39–40. oldal)

3.A képzési szakstruktúra átalakítása a hatékonyságnövelés és a munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazodás érdekében. (5., 20., 22., 37. oldal)

4.A hallgatókkal szemben támasztott követelmények szigorítása: 2016-ra az általános felvételi pontszám 300 pontra emelése, a felvételhez egy emelt szintű érettségi megléte, továbbá kompetencia-mérés az intézmények hozzáadott értékének mérésére. (23–24. oldal)

5.Az oktatói teljesítmény mérése, az oktatók teljesítményelvű előmeneteli rendszerének bevezetése, és ezzel párhuzamosan a versenyképes bérezés feltételeinek megteremtése. (23. oldal)

6.A külföldi hallgatók számának növelése a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése, az intézményrendszer kihasználtsága, a bevételek növelése és az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében. (48., 73. oldal)

II. Munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúra

A jövőben olyan intézményhálózat létrehozása szükséges, amelyben minden hallgató a saját tehetségét, készségét, tudását tovább tudja fejleszteni, mégpedig úgy, hogy a képzés elvégzésével lehetősége legyen a munkaerőpiacra való belépésre. Bárki megszerezheti a képességeinek megfelelő, piacképes diplomát, a felsőoktatás pedig mindenki számára hozzáférhető, költséghatékony, a munkaerő-piaci elvárásoknak maradéktalanul megfelelő képzési rendszerré válik. Ahhoz, hogy ez célkitűzés megvalósuljon, a képzéseket a valós munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani, hiszen csak így válhatnak a felsőoktatási intézmények a gazdaságfejlesztés fajsúlyos tényezőivé. A felsőfokú képzés a munkaerőpiac számára képez szakembereket, a hallgatók azért jelentkeznek a felsőoktatásba, hogy jól hasznosítható ismereteket, kompetenciákat sajátítsanak el, ezért a képzés tartalmára, minőségére, mélységére az adott szakon oktató szakembereken túl hatással kell lennie a külső, megrendelői környezetnek, a vállalatoknak is. Széles körben és magas minőségben szükséges elérhetővé tenni azokat az ismereteket, amelyek megfelelő alapot jelentenek a gazdaságban való teljesítéshez, más szóval, a társadalom és a gazdaság által igényelt képességeket szinkronba kell hozni az alapképzés által nyújtott tudásanyaggal.

A célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány a következő lépéseket tervezi:

7.A vállalati kapcsolatrendszer megerősítése, a munkaerőpiacon felmerülő igények képzésbe való becsatornázása országos és intézményi szinten egyaránt. (20. oldal)

8.Új képzési szerkezet és alapképzési típusok kialakítása, a szakképzési rendszerből a felsőoktatásba való átmenet biztosítása. (22., 37–39. oldal)

9.Gyakorlatorientált képzések erősítése, a duális képzési forma bevezetése. (22. oldal)

10.A felsőoktatás helyi gazdaságra gyakorolt hatásának erősítése, az intézmények aktivitásának növelése a társadalmi kihívások kezelésében. (32–33. oldal)

III. Akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás megteremtése

A tudományos érdeklődésű és mélyebb szakmai célokkal rendelkező hallgatók, illetve azok, akik az egyetemi éveik alatt, projektmunkák során begyakorolt kutatás-fejlesztési készségeiket később a munkaerőpiacon akarják kamatoztatni, elméleti jellegű alapképzésre jelentkeznek, és többségük mesterképzés során mélyíti el tudását. Az egyetemek, és a közülük is kimagasló tudományegyetemek vezető professzorai akadémiai típusú programokat és jövőképet kínálnak a legtehetségesebb fiataloknak, amellyel újra vonzóvá és tiszteletreméltóvá válik az egyetemi oktatói/tudományos életpálya. Az itthon folytatott alapkutatások ismét a világ élvonalába emelik tudósainkat, bizonyos területek pedig a legkiválóbb nemzetközi tehetségeket képesek a hazai intézményekbe vonzani. Szükség van a doktori képzés kapacitásának növelésére és ezzel párhuzamosan a végzési arány emelésére egyaránt.

A célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány a következő lépéseket tervezi:

11.A doktori képzés újra a mester-tanítvány viszonyán alapuló rendszerré válik, amelynek alapvető eleme az eredeti kutatásokon keresztül elért újszerű tudományos eredmények létrehozása. A doktori képzési rendszer kétszintűvé válik, a második szakaszba azok a hallgatók kerülnek, és jutnak kiemelt támogatáshoz, akik értékes tudományos eredményeken alapuló fokozatot szereznek. (24–25., 30–31. oldal)

12.A legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeinek növelése. A külföldi részképzésben részt vevő hallgatók arányának 10,41%-ról 20%-ra való emelése 2023-ra. (24–26., 48–49. oldal)

13.Az oktatási és kutatási célú infrastruktúra megújítása és versenyképessé tétele. (31. oldal)

14.„Nemzeti kiválósági központok” létrehozása és kiemelt finanszírozása 2016-tól. (40. oldal)

15.A kutatóhely érdekeltségén és a kutatók mérhető teljesítményén alapuló felfedező kutatási projektek rendszerének megteremtése.

 

IV. A magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér

A kutatás-fejlesztés és innováció a felsőoktatás és egyben versenyképességünk jövője szempontjából is meghatározó, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a hazai felsőoktatás a nemzetközi oktatási és kutatási térben is megállja a helyét. A felsőoktatási intézmények K+F+I tevékenysége azonban jelenleg koordinálatlan, hatékonyabb működése a jövőben úgy biztosítható, ha a struktúra és a finanszírozás tervezése és végrehajtása is az ország technológia-politikájának és a kiválósági elvárásoknak megfelelően történik. Ki kell alakítani a felsőoktatási intézmények közötti K+F+I hálózatokat, amelynek eredményeként a jövőben az erőforrások felhasználása hatékonyabbá, az intézmények működése pedig versenyképesebbé válik. Az intézményekben rendelkezésre álló K+F+I potenciál hasznosítása az ország gazdasági fejlődése szempontjából kulcskérdés. A rendszerben meg kell jeleníteni a gazdasági partnerek és a vállalatok által megfogalmazott elvárásokat, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a kis- és középvállalkozói szektor hozzáférhessen a felsőoktatási intézmények által kínált kutatás-fejlesztési és innovációs eredményekhez.

A célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány a következő lépéseket tervezi:

16.Az egyes intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységének fókuszálása, és az intézmények közötti K+F+I hálózatok kialakítása. A felsőoktatási kutatások nemzetközi beágyazottságának erősítése, a közvetlenül EU-s forrásból elnyert projektek számának 50%-kal való emelése. (28. oldal)

17.A felsőoktatás aktív szerepet vállal a hazai tulajdonú, technológia-intenzív vállalatok (elsősorban KKV-k) innovációs kompetenciájának felépítésében a GINOP forrásainak hatékony és eredményes felhasználása céljából. A K+F célú költségvetési források megduplázása, az intézmények ilyen célú bevételeinek a jelenlegi 1,5%-ról 5%-ra való növelése.(29. oldal)

18.A kutatás-finanszírozás rendszerének átalakítása úgy, hogy az a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt támogassa.(29–30. oldal)

19.A felsőoktatási intézmények „vállalkozási” tevékenységének elősegítése a szabályozott módon történő, fokozatos, államháztartáson kívüli külső forrásbevonás érdekében.(29–30. oldal) V. A célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása. A felsőoktatási koncepció jövőképének megvalósítása és célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges a felsőoktatási intézményrendszer, az intézményirányítási struktúra, a felsőoktatás „üzleti” modelljének, továbbá a finanszírozás módjának átalakítása. Mindezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy az átalakítás támogassa és katalizálja a felsőoktatás fejlesztése érdekében megfogalmazott hosszú távú célok megvalósulását. A célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány a következő lépéseket tervezi

20.A felsőoktatási intézményhálózatot átalakítása úgy, hogy egy hierarchikus, Magyarország tér-, gazdaság- és társadalomszerkezetéhez igazodó, versenyhelyzetet teremtő, hatékony intézményrendszer jöjjön létre. (40–46. oldal)

21.A határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt. (46–47. oldal)

22.A kancellári rendszer bevezetésével megkezdett átalakítás folytatása: a fenntartó érdekeinek intézményirányításban való közvetlen megjelenítése, az akadémiai és gazdasági-stratégiai döntési kompetenciák világos szétválasztása. (52–55. oldal)

23.A hallgatói önkormányzati rendszer újraszabályozása. (56. oldal)

24.Az intézményeket terhelő, a saját erőből kigazdálkodhatatlan, elhibázott PPP-konstrukciókból adódó adósságszerkezet átalakítása a (20.) pontban említett, átstrukturált intézményrendszernek megfelelően.

25.Változatlan szintű állami szerepvállalás mellett a felsőoktatás feladatfinanszírozású rendszerének kialakítása, a külső források bevonásának lehetővé tétele a minőségfejlesztés érdekében. (56–57. oldal)