júl.
04

Műszaki értelmiség napja az energiáról

Hatodik alkalommal rendezte meg a műszaki értelmiség napját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, az MTA Miskolci Területi bizottsága és a Miskolci Egyetem június 30-án, Miskolcon. Ezúttal az energiát választották témául, és három remek előadás hangzott el a világ, Európa és hazánk energetikai helyzetéről, kilátásairól.

Hatodik alkalommal rendezte meg a műszaki értelmiség napját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, az MTA Miskolci Területi bizottsága és a Miskolci Egyetem június 30-án, Miskolcon. Ezúttal az energiát választották témául, és három remek előadás hangzott el a világ, Európa és hazánk energetikai helyzetéről, kilátásairól.

A rendezvényt Holló Csaba, a BAZ Megyei Mérnöki Kamara elnöke nyitotta meg. Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és dr. Roósz András, az MTA Miskolci Területi Bizottság frissen megválasztott elnöke köszöntője után dr. Büki Gergely ny. egyetemi tanár előadására került sor. Az előadás áttekintette az európai és a hazai energia ellátás főbb tendenciáit, és vázolta a jövőképet is több szempontból. Az előadás egyik fejezete a Paks II. beruházással kapcsolatos gazdasági elemzéssel foglakozott. Az előadó megállapította, hogy a paksi beruházás a szél- vagy a naperőművekkel összehasonlítva nem is tűnik túl drágának. A megtermelt energia fajlagos költségét hitellel, kamattal együtt 10,6 Ft/kWh értékre várja, 60 éves erőmű élettartam mellett, de 25 év élettartam esetén is csak 14,2 Ft/kWh. A hazai szénfelhasználást elemezve megállapította, hogy a hazai lignit vagyon alapján indokolt lenne a Mátrai Erőmű kapacitásának fejlesztése, vagy új lignit erőmű építése. Ehhez az új lignit tüzelésű erőművek technológiai fejlesztései nagyon jó alapot adnának.

Dr. Lakatos István egyetemi tanár a szénhidrogének magyarországi használatát és kilátásait elemezte. Érdekes megállapítása volt, hogy a hazai szénhidrogén készletek a különböző kutatóintézetek megállapításai alapján lényeges eltérést mutatnak, és talán éppen a magyar bányászati hatóság készlet becslései túlzóak. A magyar nem konvencionális földgáz készletekkel kapcsolatban óvott attól, hogy a komoly készleteket gyorsan és olcsón kitermelhetőnek véljük, mivel a nagy mélység (nagy rétegnyomás és magas hőmérséklet) egészen más, és sokkal drágább technológiát igényel, mint az Egyesült Államokban.

Dr. Tihanyi László egyetemi tanár a földgáz európai és hazai szerepét elemezte sokoldalúan. A földgáz készletek elemzésénél ki lehet emelni, hogy a világon a még meg nem kutatott területek hatalmasak, a földgáz készletekre vonatkozó becslések szórása emiatt elég nagy. A nem konvencionális földgáz lelőhelyek közül kiemelte a szénhidrogén-hidrátot, amely kutatása még csak pár éve indult el, de hatalmas készletekre lehet számítani, a tengerparti országokban. A 2050-ig készített előjelzések a földgáz karrierjének töretlen folytatását mutatják. Az előadásokat hozzászólások követték.

Mindhárom előadó a nemzetközi szakirodalmat széleskörűen elemezte, a különböző kutatóintézetek jövőképei különbségeit bemutatta. Mindhárman egyetértettek abban, hogy a világ különböző térségeiben az egyes energiahordozók használatának jövője elsősorban az adott országok saját bányászati és kutatási eredményein, készletein alapszanak. A világ egészében a szénfelhasználás tovább nő és marad a legfontosabb energiahordozó. A kőolaj szerepe különböző a világ különböző fejlettségű térségeiben, és felhasználása a következő évtizedekben is nőni fog. A földgáz karrierjét ítélik meg az előadók a legdinamikusabbnak, s ebben nagy szerepe van a nem konvencionális földgáz készletek kutatásának és termeléstechnológiája fejlesztésének is. A világtendenciák a megújuló energiahordozók gyors előretörését mutatják, de még ezzel a növekedéssel sem lesz meghatározó a következő évtizedekben. A nukleáris energiahordozó használat óvatos emelkedését is jósolják a különböző kutatóintézetek.

(Szilágyi Zsombor)