szept.
22

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Műszaki Értelmiség Napját

A fővárosi közlekedésfejlesztés volt a kiemelt témája az idei Műszaki Értelmiség Napjának, amelyet szeptember 19-én rendezett meg a BPMK a budapesti Újvárosháza dísztermében.

A Műszaki Értelmiség Napja 2007 óta a mérnöktársadalom egyik legnagyobb eseménye, célja pedig, hogy ráirányítsa a figyelmet a műszaki értelmiség kiemelt szerepére a nemzetgazdaságban - fogalmazott köszöntőjében az esemény fővédnöke, Tarlós István főpolgármester. Ahhoz, hogy Magyarország és Budapest stabil fejlődési pályára álljon, megfelelő jövőképre és megvalósítható tervekre van szükség. Ezek megalkotásában komoly szerep jut a mérnököknek – mondta Tarlós István.

Hangsúlyozta: a főváros két évtizeden keresztül nem foglalkozott a nagyobb társadalmi szervezetekkel, ezt az elmúlt négy évben a városvezetés bepótolta. Az elmúlt években szoros együttműködés alakult ki az akadémiával, az egyetemekkel és a különböző kamarai szervezetekkel az árvízvédelem, a közlekedésfejlesztés és a műtárgyfelújítás területén. A Fővárosi Önkormányzat a jövőben is számít többek között a Műszaki Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a Mérnöki Kamara szakmai segítségére – hangsúlyozta a főpolgármester. A következő évek közlekedésfejlesztési tervekről szólva Tarlós István kiemelte: több mint tíz év után új villamosvonal épül Budapesten, 2015-től már a Rákóczi hídon keresztül haladhat az 1-es villamos Pestről Budára. Az újabb százötven korszerű, hibrid meghajtású autóbusz forgalomba állításával a fővárosi buszpark több fele akadálymentessé válik, és jelentős mértékben csökken a járművek károsanyag-kibocsátása.

A Budapestet érintő fejlesztésekkel kapcsolatban aláhúzta még: „igenis meg kell küzdeni a fejlesztési forrásokért, így az európai uniós támogatásokért is”. Budapest nélkül nem lehet országos politikát folytatni - jelentette ki köszöntőjében dr. Becsey Zsolt. A fejlesztési tárca közlekedésért felelős helyettes államtitkára rövid beszédében annak a reményének adott hangot, hogy fejlesztési kérdésekben folyamatos lesz a jövőben is a párbeszéd a kormány és a mérnöki kamara között. Mint fogalmazott, a mérnökök komoly emberek, a valóság emberei, akikre nem csupán a műszaki kérdésekben, de egyre inkább pénzügyi számítások és költségbecslések elvégzésében is számíthatnak a döntéshozók.

Magyarország számíthat műszaki értelmiségére, kreativitására, szorgalmára és kitartására. Tudjuk, hogy a világ egyetlen országa sem létezhet saját talajból sarjadt műszaki tudás, mérnöki kreativitás nélkül - mondta Kassai Ferenc. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke szerint Rubik Ernő augusztus 20-i magas állami kitüntetése is azt jelzi, hogy a műszaki, természettudományos eredményeket a társadalom fokozottabban fogja elismerni. A területi kamara elnöke emlékeztetett: az innováció hangsúlyos szerepet kap az EU 2014-2020 programjában, s elkezdődött az úgynevezett intelligens szakosodási stratégia előkészítése, amelyben a BPMK aktívan részt vesz, s ebben feladatának tekinti a főváros érdekeinek védelmét is.

Az idei Műszaki Értelmiség Napja szakma programjának bevezető előadását Schulek János, a Főmterv TT elnök-igazgatója tartotta a felújításva váró Lánchíd történetéről, majd Becsey Zsolt beszélt az infrastruktúrális beruházások finanszírozási modelljeiről, a hazai közlekedési szakpolitika mai kihívásairól, stratégiai szempontjairól. Keszthelyi Tibor, a Főmterv Zrt. elnök-vezérigazgatója a Millenniumi Földalatti Vasút fővárosi szerepéről, megépítésének körülményeiről és felújításának lehetőségeiről beszélt, míg Rhorer Ádám, a Közlekedés Kft. fejlesztési igazgatója a városfejlesztéssel összefüggő közlekedési feladatokat elemezte részletesen vetített előadásában.