jan.
23

Megkezdte munkáját a Duális Képzési Tanács

A tanács mérnöki kamarai delegáltját, dr. Szekeres Tamást interjúnkban a duális képzés hazai tapasztalatairól, és a tanács majdani munkájáról kérdeztük.

szekeres

 

A Duális Képzési Tanács 13 tagját – az oktatásért felelős miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezte ki három évre. Két tagot az oktatásért felelős miniszter, két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter, egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara delegált.

A tanács alakuló ülését január 12-én tartotta Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az alakuló ülésen a tanácstagok tájékoztatást kaptak a duális képzések bevezetésének további menetrendjéről. Emellett áttekintették a felsőoktatási intézmények által benyújtott, 2015/2016-os tanévre szóló duális képzési dokumentumokat és előkészítik a képzésindítási kérelmekkel kapcsolatos döntéseket.

A felsőoktatási törvény szerint a jövőben teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. Műszaki, informatikai, agrár, természettudományos vagy gazdaságtudományi területen lehet indítani gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon. A duális képzés gyakorlatorientált képzés, az egyetemi elméleti időszakot egy gyakorlati, kiegészítő fázis követi a képzésbe bevont vállalatnál, anélkül, hogy az elméleti rész tartalma csökkenne.

A tanács mérnöki kamarai delegáltját, dr. Szekeres Tamást interjúnkban a duális képzés hazai tapasztalatairól, és a tanács majdani munkájáról kérdeztük.

A tervek szerint ez év őszén vezetnék be a magyar felsőoktatásba – német minta alapján – a duális képzést. Hazai példák persze már most is akadnak, ahogyan nyilván tanulságok is. Hogyan összegezhetők ezek a tapasztalatok?

Húsz évvel ezelőtt egy Phare pályázat keretében – az akkor még Széchenyi István Főiskolán – dr. Kardos Károly főiskolai tanár irányításával kezdődött meg a Practing program. Ennek keretében a mérnökhallgatók egy-egy félévet töltöttek a konzorciumban részt vevő vállalatoknál. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy ma már több mint százötven vállalat vesz részt a programba és több mint kétezer hallgató szerzett gyakorlati tapasztalatot, többségük a vállalatnál készítette a szakdolgozatát. A vállalatok kedvező véleményét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a végzettek többségét szívesen alkalmazták pályakezdőként. A két évtizedes tapasztalat megalapozta a duális képzés bevezetését. A programban részt vevő hallgatók az egyetemi tanulmányaikhoz hasonló időtartamot töltenek egy-egy vállalatnál. Ebben a képzési formában már huszonnyolc hallgató szerzett diplomát és többségük munkahelyet is annál a vállalatnál kapott, ahol a gyakorlatot szerezte. Diploma előtt állnak a kecskeméti főiskola duális képzésben résztvevő hallgatói is, akik a Mercedes-Benz üzemében szereznek gyakorlati tapasztalatokat – a Baden-Würtenberg-i Duális Főiskola modelljét követve. Vannak persze más kezdeményezések is a hazai felsőoktatásban. Általános tapasztalat, hogy az elméleti ismeretek elsajátítását, elmélyítését a valós környezetben történő alkalmazás motiválja, segíti, megkönnyíti. A hallgatók ugyanakkor megismerik a vállalat működését, olyan ismereteket, kompetenciákat sajátítanak el, amelyek a sikeres mérnöki pályán nélkülözhetetlenek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hallgatók és a vállalat szakemberei az ott töltött évek alatt kölcsönösen megismerik egymást – így a pályakezdés könnyebbé válik, a beilleszkedés ideje lerövidül.

A mérnöki kamara véleménye szerint a gyakorlatorientált képzést csak alapszakokon érdemes bevezetni. Mit gondol erről?

Az eddigi tapasztalatok alapján valóban célszerű először az alapszakok körében szélesíteni a duális képzési kínálatot. Az alapképzés célja a termelésben, üzemeltetésben jól hasznosítható ismeretekkel, kompetenciákkal felvértezni a mérnököket. Ezt jól szolgálja a duális képzési forma.

Hogyan képzeli el a együttműködést a Duális Képzési Tanácsban a többi szervezet képviselőjével?

A Duális Képzési Tanács küldetése, hogy a duális képzések minőségbiztosítása révén hozzájáruljon a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A tanács minden tagja a felsőoktatás fejlesztésében érdekelt minisztérium, szervezet, kamara képviseletében vesz részt a duális képzés széles körű bevezetésének előmozdításában. Különösen fontosnak tartom a munkaadók erőteljes képviseletét. A Magyar Mérnöki Kamara részéről a munkaadói és a mérnök munkavállalói – benne a mérnökképzés érdekei integráltan jelennek meg. Folyamatosan tájékoztatom a testület elnökét a tanács működéséről és arra törekszem, hogy képviseljem a mérnöktársadalom véleményét.

Hogyan kezdte el munkáját a grémium, és milyen munkaterv szerint fognak dolgozni?

A tanács január 12-én tartotta alakuló ülését, ahol megvitatta többek között küldetésnyilatkozatát, a képzés minősítési követelményrendszerét. Mivel a képzés szélesebb körben már 2015 szeptemberétől indul, a tanács részéről is intenzív munkára lesz szükség, hogy a megfelelő feltételek biztosítását elősegítsük.

Mit jelent ez utóbbi?

A DKT feladata, hogy meghatározza azokat a személyi és infrastrukturális feltételeket, amelyek a hallgatók vállalatnál végzett eredményes, színvonalas gyakorlati munkájához szükségesek.