jún.
11

Új főtitkár állt munkába országos köztestületünknél

Az MMK Elnöksége június 11-i ülésén dr. Virág Rudolfot bízta meg az országos köztestület főtitkári feladatainak ellátásával. Az MMK munkaszervezetének új irányítóját terveiről, a kamarai érdekképviseleti munka erősítésének kérdéseiről faggattuk.

Hogyan képzeli a kamara és az új kormányzat kapcsolatrendszerének megerősítését?

Először is ki kell alakítani az előzetes véleményezés üzemszerűen működő kereteit az MMK feladat- és érdekkörébe tartozó jogszabályok és kormányzati döntések előkészítésében. Az együttműködésnek elsősorban a fejlesztéspolitikát, az építésügyet és a kamara érdekkörébe tartozó más ágazatokat irányító szaktárcákra, valamint a kamara felett törvényességi felügyeletet ellátó minisztériumra, továbbá háttérszervezeteikre indokolt kiterjednie. Az együttműködés során kiemelten törekedni kell arra, hogy a szabályozásban és a konkrét fejlesztési döntésekben megjelenjenek a megalapozott előkészítést és a beruházás folyamatának egységességét biztosító elemek – a tervező mérnökök szerepének egész folyamatra történő kiterjesztésétől a beruházási költségek szilárd meghatározását lehetővé tevő rendszer kialakításán át a közbeszerzések elbírálása szempontrendszerének kialakításáig. Az együttműködést célszerű írásbeli megállapodásban rögzíteni, biztosítva az értékelés és aktualizálás lehetőségét is.

A területi közigazgatás és a megyei kamarák kapcsolódásainak, együttműködésének milyen új formáit látja?

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének segítségével vizsgálandó, hogy a területi kamarák révén milyen együttműködési formákkal és eszközökkel támogathatja a mérnöktársadalom a megyei önkormányzatokat fejlesztési céljaik és konkrét projektjeik kialakítása, tervezése, megvalósítása terén. Azt is át kell tekinteni, hogy milyen módon alakítható ki együttműködés a megyei önkormányzatok alapítói jogkörébe tartozó megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokkal.

Vajon miként fejleszthető tovább a kamara országos és területi szervezeteinek szakmai kapcsolatrendszere?

A főtitkárság és a területi titkárságok rendszeres, havi munkaértekezletével célszerű támogatni a területi kamarák tevékenységét, különösen a jogszabályok értelmezése, a hatósági jellegű ügyekben az egységes joggyakorlat biztosítása, a vizsga előkészítés és lebonyolítás, a továbbképzések szervezésének gördülékenysége, az informatikai rendszerek üzemeltetése, a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése és hasznosítása érdekében. Indokolt megvizsgálni állandó elektronikus fórum létrehozásának lehetőségét a napi gyakorlattal kapcsolatos kérdések gyors feldolgozásának és a kialakított válaszok közös hasznosíthatóságának érdekében. Indokolt kialakítani a munkacsoportok gördülékeny működését biztosító szakmai támogatást és koordinációt.

Szükség van a köztestületi működés tervezhetőségének erősítésére?

A belső szabályozás áttekintése és szükség szerinti aktualizálása mellett szerintem fontos, hogy a területi kamarák helyi szabályozási feladatainak megkönnyítésére módszertani segédletek készüljenek. Jó megoldás lenne egy átfogó, országos munkaszervezési naptár elkészítése, amely tartalmazza különösen a jogszabályokból, alapszabályból és belső szabályzatokból, testületi döntésekből adódó feladatok végrehajtásának határidejét, a testületi ülések és előkészítésük időpontjait, a konferenciák munkadátumait és rendezésük időpontjait, az országos titkársági értekezletek ütemezését. A főtitkárság keretében célszerű a heti feladat meghatározó és teljesítést áttekintő értekezletek üzemszerű működtetése, továbbá – a területi szervekkel való napi konzultáció és egyeztetések gördülékenységének elősegítése érdekében is – a főtitkár feladatköréhez kapcsolódó döntések előkészítésének hatékony delegálása. Indokolt kiemelt figyelmet fordítani az informatikai fejlesztések gördülékeny működéséhez és a továbbfejlesztések meghatározásához szükséges feltételek biztosítására, ide értve a területi használat akadálymentességéhez szükséges továbbképzések, szakmai támogatások biztosítását is. Ugyancsak megvizsgálandó a kamara pályázati lehetőségeinek feltárásához és hasznosításához szükséges kapacitás megteremtésének lehetőségét és módját annak érdekében, hogy a kamarai feladatok minél színvonalasabb és hatékonyabb ellátásához szükséges források teljes körűen rendelkezésre álljanak.

Javítható a tömegmédiában történő kamarai megjelenés, valamint a szervezeti belső kommunikáció?

Ennek érdekében először is célszerű lenne szakmai konferenciák szervezésének lehetőségét megvizsgálni, ide értve a szponzoráció bővítésének és a konferenciák továbbképzési rendszerhez történő kapcsolódásának feltárását is. Meg kell vizsgálni a kamara hírlevelének megújított szerkezettel történő újraindítását is azzal, hogy abban – a kormányzati szervekkel törtnő egyeztetés alapján – legyen lehetőség a fejlesztéspolitikát, a szakmai irányítást, a törvényességi felügyeletet ellátó szervek közlésének is helyet adni, továbbá biztosítani a szponzorok fellépésének lehetőségét indokolt biztosítani A Mérnök Újságban új rovat indításával, célzottabb információkkal kellene biztosítani a felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök tájékoztatását. Célszerű megvizsgálni: milyen információs tartalommal és eszközzel érhető el hatékonyabban a jelentős létszámú, nem kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlók köre. Biztosítani kell a tagozati honlapok szerkesztését és feltöltését, s indokolt tervezettebbé és célzottabbá tenni a kamara sajtómegjelenését.

Mely kamarai szolgáltatásokat lenne érdemes továbbfejleszteni?

Ilyen lehet például a névjegyzék keresési rendszerének egyszerűsítése és mobil applikáció bevezetése, továbbá egy kamarai felelősségbiztosítási rendszer bevezetése. Célszerű lenne áttekinteni a kamara szakmai auditor szerep erősítésének lehetőségeit is, az ehhez szükséges jogi szabályozási környezetet és mozgásteret, az auditor szerep elismerési rendszerrel való összekapcsolását, s az esetleges szankciók lehetőségét. E szerepkörhöz kapcsolódóan a kamara kidolgozhatja a vállalkozások minősítési rendszerét és bővítheti a tanúsítási rendszert.

S mit gondol a képzési-továbbképzési rendszer megerősítéséről?

Ezzel kapcsolatosan azt tartom fontosnak megvizsgálni, hogy milyen feltételrendszerben indítható újra a kamarai gyakornoki program és a mentori program, továbbá ez utóbbi milyen módon kapcsolható össze a mentori cím adományozásával. Kezdeményezni kell a kamara közreműködését a szakmai képesítések irányelveinek kidolgozásában.

 

 

Virág Rudolf

A főtitkár

Dr. Virág Rudolf 1974-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. 1974-2010. között jogi szakmai tevékenységet végzett, kezdetben a gazdaságban, majd a közigazgatásban. Szakmai vezetői munkaköröket tölt be 1978 óta. A kormányzati szerveknél végzett tevékenysége elsősorban közigazgatási szervezeti rendszerek továbbfejlesztéséhez kapcsolódik, pl. önkormányzati rendszer, területi államigazgatási rendszer (köztársasági megbízotti hivatalok, közigazgatási hivatalok, kistérségek, kormányhivatalok, járás) koncepcióinak kialakításához, szabályozásához, szervezeti kiépítéséhez és működésének irányításához. Szakmai életútja kezdettől kapcsolódik a mérnöki szakterületekhez és a mérnöki kar tevékenységéhez. A kormányzati szerveknél a mérnöki szakma képviselőivel az építésügyi, lakásügyi, vízügyi, közlekedési szabályozások kialakítása terén működött együtt. A rendszerváltást követően 1990-1998 között a Belügyminisztérium főosztályvezetője, 1998-2006 között a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, kormány-főtanácsadó, 2006-2010 között az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közjogi és koordinációs szakállamtitkára, 2010-2014 között pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt.