máj.
24

Dagály úszóaréna tartószerkezetének bemutatása

A 2017-es úszó-világbajnokságot Budapesten és Balatonfüreden rendezik. Magyarország az eredetileg elnyert 2021-es világbajnokság rendezése helyett vállalta át a mexikói Guadalajara városától a 2017-es rendezést, mely a nemzetközi példákhoz képest lényegesen gyorsabb beruházás lefutást jelent.

Két év áll rendelkezésre egy tervezéssel párhuzamos kivitelezésre. A rendelkezésre álló idő alatt a Dagály Fürdő északi területén egy olyan versenyuszoda felépítését kell végrehajtani, amely alapkiépítésében (Alapépület), a verseny-, és tömegsporthasználat mellett, alkalmas egy max. ~6.000 fő nézői befogadóképességet igénylő vizes sportrendezvény megrendezésére, valamint egy ideiglenes bővítéssel (Ideiglenes lelátók) lehetőséget ad a FINA 2017. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó-, és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésére, ~15.000 fő nézői befogadóképesség biztosításával.

dagaly1

 

TERVEZETT ÉPÜLET
A 238,25×94,20 m befoglaló méretű tervezett Alapépület egy 108,30-115,90×84,30-94,20 m befoglaló méretű Főépületből, a Népfürdő utcai rövid homlokzat mentén dilatációval csatlakozó 36,00-78,40×84,30-94,20 m befoglaló méretű Előcsarnok épületrészből és a Duna parti 16,80-22,15×29,10-94,20 m befoglaló méretű Főhomlokzati épületrészből áll. A 2017-es VB üzemmód biztosíthatósága érdekében a Főépület hosszhomlokzatai első ütemben nem kerülnek megépítésre, hanem mindkét hosszhomlokzathoz kapcsolódóan egy-egy önálló kialakítású Ideiglenes lelátó kerül felépítésre. A VB megrendezését követően az Ideiglenes lelátók elbontásra kerülnek, és a Főépület hosszhomlokzati szerkezeteinek beépítésével kerül sor a tervezett Alapépület végleges kiépítésére. A hosszhomlokzati bonthatósági igény megoldásaként született a négy merevítő magra szerelt acélszerkezetű fedés építészeti-tartószerkezeti kialakítása. A bontható homlokzati szakaszok a magok között helyezkednek el.

Az épület egyes szintjeinek alaprajzai alapvetően téglalap alaprajzi elrendezést követnek, de a rövid homlokzatok mentén az épületkontúrok „hullámzó” alaprajzi túlnyúlásúak. A Duna parti Főhomlokzati épületrész egy alaprajzilag hullámvonalat követő acélszerkezetű felépítményből, és az ezt alátámasztó mon. vb. pillérvázas építményből áll. Az acélszerkezet a +10,80 m-es födémszinttel lezárt mon. vb. épülettömeg felett kerül kialakításra.

A Főépületben kapnak helyet a versenymedencék, az ezekhez kapcsolódó lelátók, közönségforgalmiterületek, és egyéb kiszolgáló területek. Az Előcsarnok épületrész biztosítja a Népfürdő utcai főbejáratot a közönségforgalmi területekkel, valamint itt kerül elhelyezsre a bemelegítő-, és tanmedence. A Duna parti Főhomlokzati épületrész alapvetően az épület megjelenésében játszik szerepet (íves alaprajzú, felmenő térbeli acélszerkezet), amely mellett a Duna parti közönségforgalmi megközelítést is biztosítja, valamint egy megemelt szintű VIP terasz kialakítását teszi lehetővé. Az épületrészek a betervezett funkcióknak megfelelően eltérő szintszámúak és magasságúak. A földszint + medenceszint + közönségforgalmi szint + lelátószint kialakítású Főépület az acélszerkezetes lefedéssel 44,10 m magasságú, melyhez igazodik a Duna parti Főhomlokzati épületrész magassága. A földszint + medenceszint + közönségforgalmi szint kialakítású Előcsarnok épületrész 18,65 m homlokzatmagasságú.

A Főépületben kapott helyet az 50 m-es versenymedence (51,50×25,00×3,00 m, mozgatható fallal), a műugró medence (21,00×25,00×5,00 m), az ehhez kapcsolódó ülőmedence és műugró torony. A versenymedence és az ugrómedence két oldalán, az épület hosszoldalai mentén kerül kialakításra az alapkiépítésben ~6.000 fő befogadóképességű épített lelátó, mely a medencetér mellett mobil lelátókkal kiegészíthető. A Főépület Duna felőli homlokzata előtt egy, a jelenlegi árvízvédelmi műtárgy szintje fölé kiemelt terasz kerül kialakításra, melyre a medenceszintről lehet kijutni. E felett a belső +10,80 m-es födémszinthez kapcsolódó terasz készül. A +10,80 m-es födémszintű kiemelt terasz felett magasodik az acélszerkezetű Főhomlokzati épületrész. A 10,80 m-es födémszint külső kerengőként körbefut a Főépület és az Előcsarnok homlokzatai mentén. Az Előcsarnok épületrészben kapott helyet az 50 m-es bemelegítő medence (51,50×25,00×2,20 m, mozgatható fallal és fenéklemezzel) és a tanmedence (8,00×12,50×0,80m).
 

dagaly2
dagaly3

 

dagaly4

 

Az építés első ütemében a Főépület hosszoldalaihoz kapcsolódóan vegyesen egy. vb. elemes, acélszerkezetes és bérelhető szerelt szerkezetű Ideiglenes lelátók kerülnek kiépítésre, melyek részben nyitott, részben zárt, fedett területként kerülnek kialakításra. Az Ideiglenes lelátók önálló építmények, de az acélszerkezetű fedésük haránt irányú acél kereteinek rácsos főtartói az alapépület hosszirányú főtartójára terhelnek vissza. Az ideiglenes lelátó a +16,20-as födémszintig tartó egy. vb. pillérvázas szerkezeti rendszerének tervezése során parkolóházi szerkezetként történő utóhasznosítás figyelembevételével jártunk el.

A Déli Ideiglenes lelátó területére esik a jelenlegi Béke kút építménye. Ez, folyamatos üzemet biztosító, szakaszos újjáépítésre kerül a lelátó alatti alapvetően független építményként (egy pillér visszatámaszkodik az új építményre).

Az Északi Ideiglenes lelátó részben a projekt részeként megvalósuló csatornavédelmi megerősítő szerkezetek felett kerül kialakításra, valamint az észak-nyugati sarokpontjában csatlakozik az új árvízvédelmi műtárgyhoz.

Az Ideiglenes lelátók épületeiben kapnak helyet az alap kiépítést ~15.000 fő nézői létszámra felbővítő ideiglenes lelátók, valamint ezek mellett a medenceszinthez kapcsolódó sportolói, sajtó és kiszolgáló létesítmények, ill. a közönségforgalmi szinthez kapcsolódó nézői területek. Ennek megfelelően a +5,40, +10,80 és +16,20 m-es szinteken teljes alapterületű födém készül. A földszinten a beépítés oldalról nyitott kialakítású, lehetővé téve ezzel az Alapépületet megkerülő gépkocsiforgalom és feltöltést. A +16,20 m-es födémszintre visszaálló lelátószerkezetekre a földszintről indított külső, bérelt lépcsők vezetnek fel.

Az Ideiglenes lelátók az egy. vb. pillérvázas szerkezeti egység felett acélszerkezetes felépítményt és lefedést kapnak.

dagaly5

 

dagaly6

 

TERVEZETT ÉPÜLET SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA
A Főépület szerkezeti rendszere: A Főépület felmenő szerkezeti egysége vegyesen mon. vb. pillérvázas és falas szerkezeti rendszerű, mely mellett egy. vb. szerkezeti elemek (épített lelátók) betervezésére is sor került.

Az alapvető felmenő szerkezeti rendszert az épület négy sarokpontjában elhelyezett 9,40×9,35 m befoglaló méretű felmenő merevítő magok, valamint az ezek között közel szimmetrikusan kiosztott pillérváz alkotja. A merevítő magok és a pillérváz melletti jelentős mennyiségű földszinti és helyenként a felső szintekre felvezetett mon. vb. falak alapvető célja a födémek, és ezeken keresztül a magok vízszintes megtámasztása. A felmenő merevítő magok négy ponton támasztják alá az acélszerkezetű lefedést, melyről a függőleges terhelések (30.000 kN) mellett jelentős vízszintes (6.000 ill. 7.000 kN) terheléseket is kapnak.

dagaly7

 

A földszinti és medenceszinti szerkezetek és e feletti födémek tisztán mon. vb. szerkezetűek, a közönségforgalmi szint feletti lelátószerkezet azonban már egy. vb. elemek felhasználásával készül, míg a magasságilag túlnyúló merevítő magok felett már acélszerkezetű lefedés készül. A homlokzati falvázrendszer szintén acélszerkezetes kialakítású.

Az acélszerkezetű fedés a belső öveknél alátámasztott négyövű hosszirányú rácsos tartós főtartókból (96,00 m-es fesztáv 6,00 m-es konzolos túlnyúlással), szintén négyövű peremtartókból (72,00 m-es fesztáv + a főtartók 6,00 m-es tartószélessége), kétövű kereszttartókból (fesztáv ua.) és a kereszttartókra támaszkodó rácsos szelemenekből (12,00 m-es fesztáv) áll. A fő-, és peremtartók övtávolsága 13,00 m, a kereszttartók 6,50 m, míg a változó magasságú szelemeneké 1,44 m. A négy ponton történő letámasztásnál alkalmazott hídsaruk biztosítják az acélszerkezet magokhoz képesti szabad elmozdulását.

A Főépület alaplemeze az Előcsarnok épületrész cölöpözéssel gyámolított alaplemezével egy dilatációs egységet alkot, míg a két épületrész felmenő szerkezetei szerkezetkettőzéssel kerülnek eldilatálásra. Az 50 cm-es vastagságú alaplemez vízzáró kialakítású. Az alaplemez felső síkjához képest kiemelt, ill. az ugrómedence esetében besüllyesztett medencék az alaplemezre viosszaterhelő önálló szerkezetekként készülnek.

dagaly8

 

A medencetér közönségforgalommal érintett szintjeinek magasságában üvegfal homlokzatok készülnek, míg ezek felett szerelt homlokzatburkolat zárja az épületet. A szerelt homlokzatburkolatot acél falváz pillérek tartják, amelyek alátámasztását a medencetér előregyártott lelátószerkezetét megtámasztó homlokzati mon. vb. pillérek, és a mon. vb. merevítő magok biztosítják, míg a magok közötti bütühomlokzatokon a falvázpillérek a +10,80 m-es födémről indulnak. A homlokzatburkolat dupla héjú. A belső, tömör lehatároláson átvezetett konzolos szerkezetek fogadják a sávosan hullámzó másodlagos burkolatot.

Előcsarnok épületrész szerkezeti rendszere:
Az Előcsarnok épületrész vegyesen mon. vb. pillérvázas és falas szerkezetű, mon. vb. lemezszerkezetes födémekkel. A bemelegítő medencetér felett acélszerkezetes fedés készül. Az acélszerkezet rácsos tartói a bemelegítő medence felett haránt irányúak, 36,00 m-es, míg az előcsarnok felett hosszirányúak, 18,00 m-es fesztávolsággal. A homlokzatok itt is szerelt üvegfalas szerkezetek.
 

dagaly9


Főhomlokzati épületrész szerkezeti rendszere: A Főhomlokzati épületrész az 1. emelet feletti födémig vegyesen mon. vb. pillérvázas és falas szerkezeti rendszerű, acélszerkezetes kiegészítő merevítésekkel. E felett egy acél vázszerkezetes felépítmény készül. Ez a felépítmény adja a dunai megjelenés lobogó formáját. A Főépület tömör homlozatburkolata elfut az acélszerkezetes felépítmény mögött, míg a másodlagos burkolat az acélszerkezetes felépítményen körbevezetésre kerül, biztosítva az épület dél-nyugati sarkán a hullámzó homlokzati sávok épülettől való eltávolodását.

A Főhomlokzati épületrész a Főépülettől szerkezetkettőzéssel eldilatálva önálló épületrészként hosszirányban három dilatációs egységre bontva készül.

Az Ideiglenes lelátók szerkezeti rendszere: A tervezett Ideiglenes lelátók vegyesen előregyártott vasbeton pillérvázas szerkezeti rendszer, és erről induló acél keretszerkezetes fedés alkalmazásával kerültek megtervezésre, az építési, majd bontási munkálatok végrehajthatóságának érdekében lehetőleg minimális monolit szerkezeti elem alkalmazásával. Az egy. vb. vázszerkezet tervezése során elsőrendű szempontként merült fel az újrahasznosítás igénye. A vázszerkezet egy. vb. elemeiből a VB után parkolóház készül.

Az alsó két vasbeton szinten, a terület funkciójától függően, előregyártott vasbeton födémpallók, előregyártott vasbeton felülbordás zsalupanelek és trapézlemezes monolit vasbeton lemezrészek kerültek kialakításra. A vb. födémek és a vázszerkezet, ill. a vázszerkezeti elemek között nem készül kibetonozott kapcsolat a bonthatóság érdekében. Az egyes elemek bontható hegesztett kapcsolatokkal csatlakoznak egymáshoz. Az előregyártott pillérekből és előregyártott feszített gerendákból álló vázat a függőleges merevítések mellett az egy. vb. elemes födémek tárcsamerevségét pótló acélszerkezetű merevítések egészítik ki.

SZERKEZETI ÉRDEKESSÉGEK TERVEZÉSI, KIVITEZÉSI SZEMPONTBÓL
Az épület tervezése és kivitelezése során elsősorban a projekt mérete, összetettsége, a két ütemű használat biztosítása, a rendelkezésre álló idő rövidsége és a tervezéssel párhuzamos kivitelezés, a felvonulási terület szűkössége, valamint a területen meglévő közművek figyelembevétele jelentette a kihívást. A tervezői döntésekre, alkalmazott műszaki megoldásokra, és kivitelezéstechnológiai megoldásokra ezek figyelembevételével került sor.

  • A Főépület acélszerkezetű fedésének négy magra történő visszatámasztása, közbenső támaszok alkalmazása nélkül.
  • A Főépület acélszerkezetű fedésének hierarchikus tartószerkezetű kialakítása.
  • A merevítő magok csúszózsalus technológiával történő megépítése.
  • A Főépület acélszerkezetű fedésének +10,80 m-es födémszinten történő előszerelése és szerkezetemeléses technológiával történő megépítése.
  • Az Ideiglenes lelátók újrahasznosítható kialakítása, kibetonozott kapcsolatok nélküli visszabontható egy. vb. pillérváz megépítése.
  • A Béke kút folyamatos üzemeltetése melletti átépítés
  • A csatornavédelem és árvízi résfal ideiglenes lelátók alapozásánál történő felhasználása


Szántó László
felelős statikus tervező
EXON 2000 Kft.
 

dagaly13
dagaly14

 

dagaly15

 

 

Olvassa online a Mérnök Újságot!