márc.
21

Új kihívások és feladatok mérnökeink előtt: Irány az energiahatékonyság!

Új időszámítás kezdődött az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos feladatok teljesítésében. Törvényi támaszt kapott a nemzetgazdaság és a fogyasztó szempontjából egyaránt kiemelten fontos tevékenység, amelynek sajátossága, hogy teljesítésében nélkülözhetetlen a hozzáértő mérnök. Mint az alábbiakból kiderül, az új feladatok a mérnökök számára is új és hosszú távon is komoly kihívást és egyúttal nagy lehetőségeket jelentenek.

 

Az Országgyűlés 2015. május 12-i ülésnapján elfogadta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt. A törvény az energiaellátás – és felhasználás hatékonyságának növelését, az energiafogyasztás költségeinek csökkentését hivatott szolgálni. Hazánk az Európai Unió tagjaként e törvénnyel tesz eleget az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelveknek.

Nemzeti szintű dokumentumok
A törvény meghatározza a kitűzött célokat szolgáló intézményrendszert, annak feladatait, valamint a stratégiai dokumentumokat. Kiemelkedően fontos dokumentum a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, amely háromévente bemutatja az Európai Bizottságnak az energiahatékonyságot javító intézkedéseket és az elért energia megtakarítást. A törvény előírása szerint a végfelhasználási energia-megtakarítás mértéke a bázisévekben értékesített energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű új megtakarítás.

A törvény előírja Nemzeti Épületenergetikai Stratégia készítését is, amelynek célja a magán – és köztulajdonban lévő lakó-és kereskedelmi célú épületek felújításába történő beruházások ösztönzése. Ez a dokumentum – amelyet szintén háromévente kell felülvizsgálni – része a Nemzeti Energetikai Cselekvési Tervnek. A NÉeS az energetikai felújításokkal foglalkozók számára értékes támpontokat tartalma, így tartalmazza a lakó és kereskedelmi épületállomány áttekintését, meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat, továbbá a komplex korszerűsítéseket ösztönző intézkedéseket, meghatározza az épületenergetika terén várható megtakarítást, elősegíti a magánszemélyek, az építőipar és a pénzügyi intézmények beruházásaira vonatkozó iránymutatások kialakítását.

A kormány és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai
A jelzett két dokumentum elkészítése a Kormány feladata. A Kormány biztosítja azt is, hogy a felújítási kötelezettség alá eső központi kormányzati épületek alapterületének évente 3%-át felújítsák az energiahatékonysági minimum-követelményeknek megfelelően. A Kormány – fő feladatai között - meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonyságú követelményeit; meghatározza a végfelhasználási energia megtakarítás mértékét és az ennek eléréséhez szükséges intézkedéseket és az ellenőrzés rendszerét; meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket.

A Kormány mögött alapvetően fontos feladatokat lát el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A MEKH az energiahatékonyság szempontjából alapvető – lényegében „rendszergazda” – feladatokat lát el. Ezek közül a legfontosabbak: adatokat gyűjt az energia-hatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek ilyen célú beszerzéseiről; nyilvántartja és közzéteszi az energia-megtakarítási adatokat. (Szükséges megemlíteni, hogy a törvény által ilyen célú beszerzésekre a törvényben felsorolt kormányzati szervek kötelesek az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó beszerzések körében.) A MEKH fontos feladata, hogy névjegyzéket vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését. Fontos információforrás a MEKH által fenntartott, energiahatékonysági tájékoztató honlap. A MEKH határozza meg az egyes energetikai szakterületek tervezésével, korszerűsítésével, üzemeltetésével kapcsolatos költség-haszon elemzés módszertanát és követelményeit is. A törvény végrehajtási rendelete szabályozza azok körét, akik ilyen elemzés benyújtására kötelesek
Fentebb jeleztük, hogy a törvény a bázisévhez viszonyított 1,5% mértékű új megtakarítást ír elő. A végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint ez a mérték 25%-al csökkenthető. A törvény felsorolja a végfelhasználási energia-megtakarítás eszközeit is: az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adók, finanszírozási eszközök, pénzügyi ösztönzők, szabályozások és önkéntes megállapodások, szabványok, normák bevezetése, energia-címkézési rendszerek, oktatás, képzés, tanácsadás.

cikk4-a

 

Az energetikai audit és az auditálásra kötelezettek
A törvényi szabályozás kiemelkedően fontos eleme annak meghatározása, hogy mely szervezetek kötelesek az energetikai auditálásra. A törvény szerint a nagyvállalt köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni. Ide kapcsolódóan ki kell térnünk három fontos fogalomra: a törvény mindhárom fogalmat meghatározza. Az egyik az „energetikai audit”, a másik az „energetikai auditálás”, a harmadik a „nagyvállalat” fogalma. Az energetikai audit „az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat”. Ehhez kapcsolódó fontos fogalom az energetikai auditálás: „az energetikai auditálás olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán-vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiahatékonysági lehetőségeket és beszámol az eredményekről”. A nagyvállalat „a kis-és középvállalkozásokról, fejlesztésük támogatásáról szóló törvény alapján mikro-, kis-és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás”.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott, 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet részletesebben szabályozza az energetikai audit minimális tartalmi követelményeit és több melléklete ad részletes eligazítást az egyes szakterületekkel kapcsolatos módszertanra és követelményekre.

A nagyvállalat akkor mentesülhet a kötelező energetikai auditálás alól, ha „az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet”. Az ilyen rendszert működtető nagyvállalt is köteles azonban a MEKH-nek négyévente megküldeni az érvényes tanúsítványt. A kkv-kra vonatkozó fontos szabály, hogy általános szabály szerint rájuk nem vonatkozik az energetikai auditálás, azonban kötelesek energetikai auditálást végeztetni, ha erre kötelezett nagyvállalat kapcsolódó vállalkozásai vagy partner vállalkozásai. Mentesülnek, ha a nagyvállalat is mentesül (az EN ISO 50001 szabvány szerinti rendszer működtetése révén) vagy, ha végsőenergia-fogyasztásuk nem éri el a nagyvállalat ilyen fogyasztásának 5%-át.

Az energetikai auditálás elvégzésére vonatkozó adatszolgáltatás a MEKH számára kötelezően adandó adatszolgáltatás. Erre az energetikai auditor vagy az energetikai auditálást végző szervezet köteles.  A kötelezettség elmulasztása esetén a MEKH 100 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.

Az energetikai auditálás ellenőrzése
Az ellenőrzés kiterjed mind a kötelezettek körére, mind pedig az auditálást végző auditorokra, illetve szervezetekre. A törvény nagy súlyt fektet az energetikai auditálás ellenőrzésére. A MEKH ellenőrzi „a kötelező energetikai auditálás teljesítését és az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét”. Az ellenőrzési eljárás ügyintézési határideje 6 hónap, amely egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható. Az ellenőrzés jogkörét a törvény szankcionálási joggal is alátámasztja: A MEKH 10 millió forintig terjedő bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely a kötelező energetikai auditálást a MEKH felszólításától 90 napon belül sem teljesíti vagy nem teljesíti az ellenőrzés során az együttműködési kötelezettségét. (A törvény szerint a bírság megállapításánál figyelembe kell venni az ellenőrzés előtti év nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét, valamint a mulasztás időtartamát.)

A MEKH éves ellenőrzési tervet készít, amelyben meghatározza „a tárgyévet megelőző évben elvégzett auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést köteles elvégezni”. Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az audit nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, illetve szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú, a MEKH 3 hónapos határidővel szólítja fel az auditort vagy az auditálást végző szervezetet a kijavításra, illetve a szakszerű és valós audit benyújtására. Az ellenőrzés szigorát szankció biztosítja: az ellenőrzést végzi szerv az együttműködési kötelezettség megszegése vagy a jelzett hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése esetén 100 000 Ft bírságot szab ki. A hiánypótlás elmaradása a megbízó nagyvállalatra is negatív következménnyel jár: az audit érvénytelennek minősül és a nagyvállalat – az erre irányuló felszólítást követő 6 hónapon belül – új auditot köteles készíttetni.

Súlyosabb szankció jár azzal, ha az energetikai auditorral vagy auditáló szervezettel szemben 5 éven belül legalább 5 alkalommal szabtak ki bírságot és újabb bírság kiszabásának lenne helye. Ilyen esetben a MEKH megtiltja az auditálási tevékenység folytatását. A névjegyzékből törölt személy vagy szervezet két évig nem folytathat auditálási tevékenységet.

Az auditálásra jogosultak
Auditálási tevékenységet természetes személy és szervezet is folytathat. A törvény meghatározza a természetes személyek és szervezetek számára a tevékenység folytatásának feltételeit.

Természetes személy számára feltétel a büntetlen előélet, a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettség, a legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat, a regisztráló szervezet által szervetett energetikai auditori vizsga letétele, valamint a tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentése a MEKH-nek a regisztrációs szervezeten keresztül, a regisztrációs díj befizetésével együtt. Energetikai auditálási tevékenységet az a szervezet folytathat – szintén a bejelentést követően – amelynek van az energetikai auditori névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja. A törvény kiemelten kezeli az energetikai auditor személyes felelősségét: A szervezet tagja vagy alkalmazottja a szervezet nevében végzi ugyan a tevékenységet, de saját szakmai felelőssége alatt.
Érdemes kiemelni, hogy a törvény nem ad lehetőséget a vizsga alóli felmentéshez és nem tekint egyetlen szakterületi tevékenységet sem olyannak, amely – a kötelező vizsga nélkül – egyenértékű lenne az energetikai auditoréval.

A végrehajtási rendelet ugyanakkor igen szélesen húzta meg a képzettségi követelményeket: energetikai auditor az a személy lehet, aki műszaki képzési területi besorolású mesterképzési szakon mesterfokozatot szerzett vagy mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mesterképzési szakon mesterfokozatot szerzett, vagy agrármérnöki mesterképzési szakon mesterfokozatot szerzett vagy az előzőekkel egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik. (Az egyenértékűség tekintetében a MEKH dönt.)

Szintén kiemelésre érdemes, hogy a törvény által megkövetelt 5 év szakmai gyakorlatnak a bejelentést megelőző 10 év szakmai gyakorlatának igazolásában kell benne lennie. Széles a szakmai gyakorlat idejének lehetséges jogviszony-alapja is: ez lehet munkaviszony, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői jogviszony, közép-és felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység, tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység.

Az energetikai auditorokról és az energetikai auditálást folytató szervezetekről a MEKH vezet névjegyzéket. A névjegyzék tartalmát a törvény meghatározza és rögzíti azokat az adatokat, amelyek közhitelesek és nyilvánosak, illetve amely adatok a névjegyzéket vezető honlapján közzétételre kerülnek. Fontos szabály, hogy a névjegyzéki adatok tekintetében mind az auditort, mind a szervezetet 8 napon belüli adatváltozás bejelentési kötelezettsége terheli. Ráadásul: ilyen kötelezettség elmulasztása esetén (a regisztráló szervezettől) figyelmeztetést kap, amelynek nem teljesítése 100 000 Ft-os bírsággal szankcionált. A névjegyzékre vételt követően az energetikai auditor és az auditáló tevékenységet végző szervezet éves nyilvántartási díjat fizet. Mind a fentebb említett regisztrációs díj, mind pedig a nyilvántartási díj MEKH rendeletben kerül megállapításra.

Az EGT-tagállamok körében a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás vonatkozik az energetikai auditáló tevékenységre is. Ennek megfelelően „az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditáló tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet e tevékenység folytatására irányuló szándékát a regisztráló szervezet útján a MEKH-nek köteles bejelenteni. Ilyen auditor Magyarország területén való letelepedés nélkül akkor folytathatja a tevékenységet, ha rendelkezik azzal a végzettséggel és szakmai gyakorlattal, amelyet a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előír, szervezet pedig akkor, ha ilyen auditor taggal vagy alkalmazottal rendelkezik. A MEKH e személyekről és szervezetekről is névjegyzéket vezet, kötelező adataikat pedig honlapon közzétesz. E személyek és szervezetek törlésére az általános szabályok vonatkoznak.

construma-cikk-kep

 

A regisztráló szervezet
A regisztráló szervezet a törvény szerint csak köztestület lehet. A regisztráló szervezet tevékenységét a MEKH engedélyezi 5 éves időtartamra, amely megújítható. Mivel az energetikai auditori tevékenységet folytatók köre zömmel várhatóan a Magyar Mérnöki Kamara tagjai közül kerül ki, a kamara, mint köztestület benyújtotta a regisztráló szervezeti tevékenység végzésére vonatkozó engedélyhez szükséges dokumentumokat és a MEKH 2015. szeptember 18-án kiadta az engedélyt. (Regisztráló szervezet csak köztestület lehet.) Az engedélyt előkészítő tevékenység természetesen kiterjedt valamennyi, a törvény és végrehajtási rendelete által előírt szabályzat elkészítésére és szervezeti-adminisztratív feltétel megteremtésére.

A regisztráló szervezet legfontosabb feladatai közé tartozik a kötelező szakmai vizsga megszervezése és lebonyolítása (erre legalább negyedévente köteles, de természetesen ennél lényegesen gyakoribb számú vizsga ütemezése történt meg); az önkéntes részvételű felkészítő tanfolyam megszervezése (amelyre évente legalább egy alkalommal kell sor kerüljön, de természetesen szükség szerint ennél többre is sor kerülhet). A kamara főtitkársága – mint belső szervezeti egység – végzi a regisztrálni szándékozók tájékoztatását és a regisztráció lebonyolítását is.

A kamara, mint regisztráló szerv a vizsgára jelentkezők számára felkészítő anyagot biztosít, akik önként dönthetnek arról, hogy kívánnak-e az egy napos felkészítő tanfolyamon részt venni. A kamara három napos felkészítő tanfolyam szervezését is vállalja. Fontos tudni, hogy az országban többféle, energetikai audittal vagy hasonló megjelöléssel illetett szakterülettel kapcsolatos képzés folyt és folyhat. Mindezek segíthetik a vizsgára és a tevékenységre való felkészülést. Kamaránk is szervezhet ilyen – nem a felkészítő tanfolyam keretébe tartozó - képzéseket. Függetlenül azonban attól, hogy ezek a képzések, tanfolyamok vizsgával zárulnak-e vagy sem, záró vizsgáik nem helyettesítik a törvény által megkövetelt, kizárólag a regisztráló szervezetnél letehető vizsgát.

A vizsgára jelentkezésnek feltétele a vizsgadíj befizetése is. A vizsgára jelentkezés lehetőségéről és a választható időpontokról a kamara honlapja ad tájékoztatást. Maga a vizsga 4 óra időtartamú, kizárólag írásbeli, a lebonyolítás számítógépen történik a kamara vizsgatermében. A kérdéseket a MEKH bocsájtotta rendelkezésre.

A regisztrációs kérelem benyújtásához szükséges feltételeket a törvény és végrehajtási rendelete (122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet) határozza meg. A kérelem benyújtható a kamara székhelyén személyesen, postán vagy elektronikusan. Minderről honlapunkon található tájékoztatás. A törvény – mellőzni szándékozva a bürokratikus eljárások sajátosságait – rendkívül rövid eljárási időt biztosít a regisztrációs eljárásra és a névjegyzékre vételre. A kamara mint regisztráló szervezet 5 munkanapon belül jár el, a MEKH pedig 3 munkanap alatt dönt a névjegyzékre vételről (ha nincs szükség hiánypótlásra). Ez azt jelenti, hogy minden esetben lényeges a megfelelő előkészítés. Ezért szükséges, hogy minden regisztrálni szándékozó lehetőleg előzetesen tájékozódjon a részletekről, a benyújtandó dokumentumokról, a szükséges feltételekről a kamara főtitkárságán a megfelelő előkészítés biztosítása érdekében.

Fontos átmeneti szabályok
A törvény szerint a nagyvállalatnak először 2015. december 5-ig kell a kötelező energetikai auditálást elvégeztetnie. Két fontos átmeneti szabályra mindenképpen figyelmet kell fordítani. Az egyik szerint a MEKH 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás tejesítésének elmaradása miatt. E szabályhoz azonban a törvény nem fűzi a kötelezettség alóli mentességet is, azaz a kötelezettség a törvény hatályba lépésével belép.

A másik átmeneti szabály az energetikai auditorként eljáró személyekre, ilyen tevékenységet végző szervezetekre vonatkozik, de nyílván megrendelőiknek is figyelembe kell venni. Eszerint az energetikai auditálás kötelezettsége teljesített, ha 2012. december 4-e és 2015. december 5-e között olyan személy végezte az auditálást, aki a törvényi és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott követelményeknek megfelel, de még nem tette le a vizsgát és nem szerepel a névjegyzéken. A rendelkezés azért érdemel figyelmet, mert – mind a megbízó, mind az auditálást végző részéről – 2015. december 5-ig is figyelembe kell venni a törvényi és kormányrendeleti követelmények meglétét.
 

(forrás: Mérnök Újság 2015. október)

 

Energetikai auditori vizsgára készül? 

Jelentkezzen az április 18-i felkészítő tanfolyamra !