jan.
31

Kérdezze mérnökét!

„Ne tegyék ezt velünk!” – adott vészjelzést decemberben a Magyar Mérnöki Kamara, miután hírét vette, hogy „államosítják” a szakmát. A kormány ugyanis, megelégelve, hogy egyes nagyberuházások költsége elszállt, központi tervezést sürgetett. Sokak szeme előtt nagy állami mérnökirodák rémképe ötlött fel, melyek tönkreteszik az amúgy is munkahiányos cégeket. Azóta kiderült, nem eszik olyan forrón a kását. Rendre kitörnek olyan szakpolitikai botrányok, amelyekben már az alaphír is pontatlan. Korábban megírtuk: nem igaz, hogy teljesen államosítják a tankönyvkiadást, és csupán tárgyanként két könyvből lehet tanítani. Ettől még a tankönyvellátási rendszer átalakításán van miről vitatkozni, de a jogszabály nem tartalmazza azt, amit sokan beleláttak. Hasonló történt akkor is, amikor megjelent, hogy „államosítják” a mérnöki munkát, és az uniós beruházásoknál a tervezés kizárólag állami szolgáltatás lehet.A tavaly októberben megjelent 1731-es kormányhatározat a „2014–2020-as uniós programok lebonyolításának alapelveiről” azonban nem tartalmaz ilyen átfogó előírást. A szövegben egy mondat vonatkozik a szűken vett mérnöki munkára: „A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetén a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik.”Igaz, hogy Magyarországon „minden uniós pénzből épül”, de a rendelkezés nem vonatkozik az összes uniós projektre. A most lezáruló tervezési ciklusban 76 százalékos volt a közszféra pályázatainak aránya, de ez a következő hétéves periódusban 40 százalékra csökken. Az előírás a közszféra összes projektjére sem vonatkozik, hiszen egy önkormányzati iskola felújítását vagy egy főtérdíszkövezést nem lehet a fenti mondatba belelátni. Tehát nem államosítják a teljes szakmát, és nem kell tömegesen Nyugatra menekülniük a magyar mérnököknek. Ténylegesen csupán a nagyberuházásokról és az állami ingatlanokat érintő projektekről van szó. Persze ez sem kevés, és a szakmának oka és joga van tiltakozni, ha kétségeit a kormány nem oszlatja el. „Ne tegyék ezt velünk!” – állt például a Heti Válasz Kiadó Kft. gondozásában megjelenő Mérnök Újság – a kamara lapja – decemberi címlapján, illusztrációként pedig az elképzelt „Magyar Állami Tervezőiroda” logója szerepelt.Az 1731-es kormányhatározat tulajdonképpen elvi keretszabály. Miután az uniós pénzek szétosztásának irányítását átvette Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, átszabták a rendszert, hogy a következő fejlesztési ciklusban a forrásokat hatékonyabban lehessen elkölteni. Megszűnt az eddig irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és kiderült, hogy a következő ciklusban a közszférában kevesebb pályáztatás lesz, mint eddig. Ahol a fejlesztések célja az uniós előírások teljesítése, ott fölöslegesen versenyeztették korábban az önkormányzatokat. Ha minden településen ugyanazt a csatornázottsági szintet kell elérni, akkor a „verseny” csupán arról szólt, melyik önkormányzat kerül előbbre a sorban. (És persze a pályázatírásra kifizetett pénzekről.) Ezekben az esetekben az Európai Bizottság sem várja el a pályáztatást.Még jelentősebb változás, hogy a pályázati tervdokumentáció összeállítását minden uniós projekt esetében szabadon igénybe vehető állami kapacitás megteremtésével akarják biztosítani. A pályázatíró iparágnak van oka aggódni: a határozatban foglaltak megvalósulása esetén az ő szakmájukat ténylegesen „államosítják”. (Legalábbis megjelenik a piacon egy igen erős állami szereplő.)A fenti ésszerűsítő-átszabó keretbe illeszkedik a mérnökségre vonatkozó új szabály. De mit jelent majd az alkalmazása? „Jogos állampolgári elvárás, hogy a nagy állami beruházásoknál, például a vasútfejlesztéseknél és az autópálya-építéseknél ne külső szakértők végezzék a mérnöki munkát” – magyarázza Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. „Korábban gyakran egy-egy beruházás közepén derült ki, hogy akár több milliárdos pluszköltségek merültek fel. Ezért is írjuk elő, hogy a mérnököknek legyen valódi felelősségbiztosításuk, és az előre kalkulálható költségek ne szálljanak el. A jogszabályban előírt állami mérnöki kapacitás többféle módon biztosítható. Kis esélyét látom annak, hogy létrejöjjön egy nagy, központi állami tervezőiroda, de két-három nagy cég – például a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. esetében – látom értelmét annak, hogy foglalkoztassanak mérnököket állami alkalmazottként. Egyszeri nagy építkezések esetében a közbeszerzésen kiválasztott mérnöki szolgáltatás is elég az előírás teljesítésére.”Az ilyeténképpen finomított kormányzati szándék már nincs szakadéknyi távolságra a Magyar Mérnöki Kamara álláspontjától. „A mérnökök tudják, milyen problémák voltak a most lezáruló fejlesztési ciklusban, mi ebben éltünk és dolgoztunk” – mondja lapunknak Barsiné Pataky Etelka elnök. „Munkacsoportunk július óta foglalkozott a helyzet elemzésével, és javaslatainkat a kormánynak is elküldtük. Szeretném hangsúlyozni: az elmúlt 25 évben a piacon megedződött, komoly szakmai kultúrával rendelkező mérnökirodák értéket jelentenek. Az esetek többségében magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásokról van szó, melyek megtartása, megsegítése magyar érdek” – teszi hozzá. A mérnöki szakmán belül egyébként beszélhetünk tervező, lebonyolító és felügyelő mérnökről. „Meg kell keresni, hogy az egyes feladatokat milyen keretek közt lehet a leghatékonyabban elvégezni. Maximálisan egyet tudunk érteni azzal, hogy a nagy állami cégek rendelkezzenek a beruházást lebonyolító és felügyelő mérnökalkalmazottakkal. Abban erős kétségeink vannak, hogy szükség van-e tervezői kapacitásra is” – teszi hozzá.A kamarai elnök szerint számtalan oka lehetett annak, hogy elszállt egy-egy nagyprojekt költségvetése. „Veszélyes gyakorlat, hogy engedélyezési tervek alapján azonnal közbeszerzéseket írtak ki; ez Nyugaton nem szokás, mivel a kiviteli tervek készítése során sok új információ merülhet fel, és ezeket utólag kell beépíteni a projektbe. A közbeszerzés rendszerén is változtatni kell, hogy ne az árajánlat döntsön el mindent. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat fogalma az új uniós közbeszerzési irányelvek szerint teljesen mást jelent: nem egyenértékű azzal, hogy a mindig legolcsóbbat kell választani.”Zsuppán András

Hol szállt el a pénz?

Mivel kíváncsiak voltunk, milyen konkrét ügyek állhatnak a kormányzati döntés hátterében, megkérdeztük a Miniszterelnökséget, mely esetekben fordult elő, hogy milliárdokkal elszállt egy nagyberuházás költségvetése a tervezetthez képest. A válaszban két projektet emeltek ki: az M43-as autópálya Szeged és Makó közti szakaszának, illetve a 4-es metrónak az építését. M43-as autópályaKöltségnövekmény: 4 milliárdVégösszeg: 87 milliárdOk: „Előre nem látható, tervezési szabványváltozásból eredő, tervektől, közbeszerzett tartalomtól eltérő műszaki tartalom”, illetve „némely esetekben előkészítési hiányosságok”Ki állja a cechet: központi költségvetés (2013) 4-es metróKöltségnövekmény: 98 milliárdVégösszeg: 452 milliárdOk: „Megfelelő koordináció hiánya, a vállalkozók számára nyújtott egyoldalú előnyök, kötbérek, beruházási ütemterv hiánya”, valamint „a szerződés megkötését követően a hatósági engedélyek alapján keletkezett változtatási igények”Ki állja a cechet: az Európai Unió, a főváros és az állam Megjelent a Heti Válasz január 23-i számában