Teszt portál

/ Tudástár / Hírek
máj.
16

Küldöttgyűlést tartott az MMK

A Magyar Mérnöki Kamara 2015. május 16-án 10 órai kezdettel tartotta éves küldöttgyűlését a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében. A Küldöttgyűlés ünnepi ülésén átadták a kamarai elismeréseket, és elfogadták kamara elnökségi és gazdálkodási beszámolóit.

A Magyar Mérnöki Kamara éves küldöttgyűlésén május 16-án átadásra került az „ÉV MÉRNÖKE” kamarai aranygyűrű a Szamos-Krasznaközi árvízcsökkentő főműtárgy tervezőjének,  Huszár László építőmérnöknek, a KONSTRUKTŐR Mérnökiroda Kft. igazgatójának. A műtárgy a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének, Európa legnagyobb egységes, korszerű elvekkel és technikákkal megvalósuló árvízvédelmi fejlesztésének a keretében valósult meg.

A Tunyogmatolcs közelében 2014-ben átadott Szamos Kraszna-közi vízbeeresztő-műtárgy mérete abszolút rekorder hazánkban: 277 méter hosszú, 118 méter széles és 12 db, egyenként 30 m3/sec vízvezető képességű szabályozható nyílása van. A Szamos Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó felülete 51 négyzetkilométer, 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas, hatására a Szamoson 60-80 cm-el a Tiszán a Szamos torkolata alatt 30-40 cm-el, Tokajnál 15-20 cm-el csökkenthető az árvízszint.

Életművéért kapott aranygyűrű kitüntetést dr. Bánhidi László okleveles gépészmérnök, az MTA doktora, Széchényi-díjas, professzor emeritus az épületenergetika egyik legnagyobb hazai képviselője.

A küldöttgyűlés ünnepi beszédét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem beiktatás előtt álló új rektora, Józsa János professzor, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője tartotta.

A Magyar Mérnöki Kamara mérnökei aktív alkotói és közreműködői a hazai és  nemzetközi világunkban egyre inkább hangsúlyossá váló víztudományoknak és a kapcsolódó mérnöki munkáknak.

A küldöttgyűlés a továbbiakban foglalkozott a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Lázár Jánossal a napokban megkötött együttműködési megállapodással. Különösen az előttünk álló uniós feladatok eredményes és hatékony felhasználásával. Az ezt garantáló feltételek és módszerek kidolgozására a miniszter külön felkérte a kamarát. A Magyar Mérnöki Kamara az uniós fejlesztési források felhasználásához elengedhetetlen új közbeszerzési törvénytervezet kidolgozásában 2014 ősze óta aktívan részt vett, és a törvénybe beépült a kamara több javaslata, amelyek mind a minőség garantálásának feltételeit jelentik.

A küldöttgyűlés munkaülésén a megyei kamarák és szakmai tagozatok szavazásra jogosult küldöttei egyhangúlag elfogadták a 2014-2015. évi cselekvési programjának teljesítéséről  szóló elnökségi beszámolót, költségvetési beszámolóját és közhasznúsági jelentését, a felügyelőbizottság és az etikai-fegyelmi bizottság beszámolóit, elfogadták továbbá a kamara 2016. évi díjrendszerét és előzetes költségvetési tervét.

A küldöttgyűlésen ezúttal – az országos elnökség és a felügyelőbizottság egy-egy tagja tekintetében – tisztújításra is sor került. A szavazás eredményeként az MMK elnökségi tagja lett Szilvágyi László, a Geotechnikai Tagozat elnöke, az MMK Felügyelőbizottság tagjának pedig a küldöttek Gilyén Elemért választották meg.

Zielinski Szilárd-díjasok

 

Dr. Chappon Miklós okleveles gépészmérnök

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozat alapító tagja, majd elnöke,

Az ifjúsági és a szakcsoporti szervezetek fejlesztésében, a mesteriskola szervezésében végzett kimagasló munkája elismeréseként kapta Zielinski-díjat.

Dr. Chappon Miklós 1974-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán.

Főbb szakterülete elsősorban a fűtés és a légtechnika tervezése, szakértőként az égéstermék elvezetés, megújuló energia hasznosítás, passzív házak szellőztetése.

Alapító tagja a Mérnök Egyletnek, az Épületgépészeti Tagozatnak. Az Épületgépészeti Tagozat alelnöke, majd 2011 és 2015 között elnöke.  A Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja volt 2005 és 2009 között, 2009 óta az Etikai Bizottság tagja.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett az oktatás, a mérnöki továbbképzés, az új technológiák megismertetése, a szakmai értékek megőrzése területén. Tevékenysége meghatározó volt az Ifjúsági Szakosztály, az Épületenergetikai Szakosztály, valamint a Budapest és Pest megyei Szakcsoport megszervezésében, az Épületgépészeti Múzeum létrehozásában, és az Épületgépészeti Mesteriskola elindításában.

Széleskörű szakmai elismerést váltott ki, munkája maradandó érték a Magyar Mérnöki Kamara életében.

 

Dunai Árpád okleveles építőmérnök

A Magyar Mérnöki Kamara alapító tagjaként a Tartószerkezeti Tagozat munkájában való folyamatos részvételéért, és a gyakorló mérnökök számára tartószerkezeti szabványok ismertetését szolgáló segédkönyvek szerkesztésében való kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta Zielinski-díjat.

Dunai Árpád 1963-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Statikus tervezőként számos hazai és külföldi létesítmény acélszerkezeti tervezése fűződik a nevéhez. Eredményes pályázatokon vett részt, számos szakértői munkát végzett.

Építőmérnöki oklevelét követően 1969-ben acélszerkezeti szakmérnöki, majd az Építészmérnöki Karon 1976-ban Építész-statikai szakmérnöki oklevelet szerzett.  2003 óta vesz részt nagyméretű irodaházak műszaki ellenőrzésében.

A Magyar Mérnöki kamara alapító tagja. A Tartószerkezeti Tagozat munkájában, a továbbképzések megszervezése során és a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek tanszékén a diplomatervek konzulenseként végzett munkájával jelentősen segítette a fiatal mérnökök kamarai kapcsolatainak erősítését.

Kiemelkedő szerepe volt az európai tartószerkezeti szabványok ismertetését szolgáló segédkönyvek szerkesztésében. A gyakorló mérnökök számára a kiadványok nélkülözhetetlen segédeszközök a mindennapi munkában.

 

Gyurkovics Zoltán okleveles gépészmérnök

 Az épületgépészet területén a Magyar Mérnöki Kamara továbbképzési rendszerének kidolgozásában és folyamatos működtetésében,  a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara Épületgépészeti Szakcsoportjának folyamatos működtetésében való kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta Zielinski-díjat.

Gyurkovics Zoltán 1973-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, okleveles gépészmérnök, mérnöktanár. Szakmai tevékenysége során kiemelten a légtechnikai és klímarendszerek tervezése, üzemeltetése, karbantartása területén dolgozott ki hatékony eljárásokat. Jelenleg is „aktív nyugdíjas tervező”.

Több jelentős tervezési munkája közül kiemelkedik a NOKIA komáromi gyárának, és az AUDI győri üzemcsarnokának gépészeti tervezése.

A kamara, valamint a területi épületgépészeti szakcsoport alapító tagja, aktív résztvevője a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara szakmai munkájának.

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata elnökségi tagja, egy ciklusban alelnöke, a győr-moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja.

Kiemelkedő szerepe volt a tervek tartalmi követelményeit rögzítő szabályzat megalkotásában, 2006 óta aktív és meghatározó szerepet vállalt a továbbképzési rendszer működtetésében, a szakmai anyagok meghatározásában és kidolgozásában.

 

Dr. Nagy Sándor okleveles építőmérnök

A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara alapító tagjaként a területi kamara elnökségében és a Közép-Tisza- vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanácsban a kamara képviseletében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta Zielinski-díjat!

Dr. Nagy Sándor 1982-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán.

Tervezőként a területi vízgazdálkodás tárgykörébe tartozó létesítményekkel foglalkozik. A Tisza tó szinte valamennyi kikötőjének kialakításában részt vett, mint tervező és a kikötők környezetvédelmi hatásvizsgálatát is elkészítette.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara alapító tagja.

1997 és 2004 között tagja,

2000 és 2004 között elnöke, a területi kamara Felügyelő bizottságának. 

A Magyar Mérnöki Kamara Történeti Bizottságának területi referense.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara elnökségének 2004 óta tagja, a területi kamara küldötte az országos küldöttgyűlésben.

Elnökségi feladata a területi fejlesztési stratégiák, tervek és koncepciók véleményezése. A Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanácsban 2012 óta látja el a kamara és a mérnöki érdekek képviseletét.

 

Schulek János okleveles építőmérnök

A Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja, a Budapest és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökségében és az MMK Tartószerkezeti Tagozat, Hidász Szakosztályának elnökeként végzett munkájáért, a mérnöki kamara és a civil szervezetek közötti szakmai együttműködés érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért kapta a Zielinski-díjat.

Schulek János 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán.

Kiemelkedő szerepe volt többek között :

  • a budapesti közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos tervezési munkákban,
  • az M1-M7 autópálya, bevezető csomópontjának tervezésében,
  • és a 4. metróvonal állomásainak tervezésére létrehozott konzorcium vezetésében,

Fontos tudományos tevékenysége a reformkori építés, különösen a közlekedésépítés történeti kutatása.

 A Mérnöki Kamara alapító tagja, az egylet, majd a kamara munkájában a megalakulásától fogva részt vesz.  Az országos kamara első elnökségének tagja 1997 és 2001 között. 2002 óta a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökségének munkájában vesz részt. A Tartószerkezeti Tagozat Hidász Szakosztályának annak alapításakor elnökségi tagja, 2008-ig tagja a tagozat elnökségének.

A Baross Gábor Társaság, a Közlekedéstudományi Egyesület, és a Vároltalmazó Közalapítvány vezetőjeként meghatározó szerepet játszott a civil szervezetek és a kamara közötti szakmai együttműködések kialakításában.

 

Tiszteletbeli Tagok 2015.

 

Dr. Bíró Károly Ágoston,  az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Energetikai tagozatának elnöke

a Magyar Mérnöki Kamara és a határon túli magyar szervezetek együttműködésében végzett kiemelkedő tevékenységéért;

Kőrösi Csaba  a 2013. évi magyarországi Víz Világtalálkozó szervezésében, Magyarország ENSZ missziójának vezetőjeként a magyar mérnöktársadalom érdekében kifejtett kimagasló közéleti tevékenységéért;

Lukács Zsolt, a Szlovák Építőipari Vállalkozók Szövetsége elnöke a magyar és a szlovák mérnökök együttműködésének kialakításában folytatott tevékenységéért;

Dr. Novothny Ferenc, az Óbudai Egyetem  tanára a mérnöktársadalom érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért;

Pécely Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a mérnöktársadalom érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért;

Szígyártó Zoltán címzetes egyetemi tanár, a mérnöktársadalom érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért.

 

 

Év mérnöke aranygyűrű kitüntetés

 

Dr. Bánhidi László okleveles gépészmérnök, az MTA doktora, Széchenyi díjas, professzor emeritus

  • a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja.
  • az épületgépészet és az épületenergetika egyik legnagyobb magyarországi képviselője
  • a komfortelmélet hazai megalapítója.
  • az épületek energetikai tanúsításának egyik módszertani kidolgozója. 
  • iskolateremtő munkájával a szakterület oktatásának egyik megszervezője.
  • munkásságáért kapja az ÉV MÉRNÖKE aranygyűrű kitüntetést

 

Dr. Bánhidi László 1931-ben Szolnokon született. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1956-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett.

1970-ben műszaki tudomány kandidátusa, majd 1983-ban a műszaki tudományok doktora.

Az ERŐTERV tervező mérnöke, majd az Építéstudományi Intézetben tudományos munkatárs, főmunkatárs, tanácsadó, tagozatvezető.

1989-től a Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti Tanszékén egyetemi tanár, a tanszék vezetője nyugdíjazásig. Bánhidi professzort diákjai is mindig tisztelettel említik, mert ő mind az elméleti, mind a gyakorlati kérdésekben messzemenően segít mindenkinek, és teszi ezt híresen kedves modorában.

Tudományos munkáiból kiemelhető a komfortelmélettel kapcsolatos iskolateremtő tevékenysége. Számos külföldi konferencián előadta tudományos eredményeit.

A tervezés, szakértés, oktatás mellett mintegy 500 publikációja jelent meg, ezek nagy része idegen nyelven. 

Az épületgépészet, az épületenergetika egyik legnagyobb magyarországi képviselőjeként tartja számon a szakmai közélet.

A mérnöki kamara alapító tagja, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarában számos vezető tisztséget töltött be, volt elnökségi tag, alelnök. Az Magyar Mérnöki Kamara alelnökeként, elnökségének tagjaként és tagozati vezetőként szakterületén dolgozók szakmai érdekeit megelégedésre végezte. Nevéhez fűződik az energetikai tanúsítások szakmai és minősítési feltételeinek kidolgozása, folyamatos fejlesztése.

Számos kitüntetése közül a Széchenyi díjat és a Zielinski díjat emeljük ki. Tudományos iskolateremtő életművéért a kuratórium dr. Bánhidi László részére a Mérnöki Kamara Aranygyűrű kitüntetést adományozza.

 

 

Huszár László  okleveles építőmérnök, acélszerkezeti szakmérnök

  • Európa legnagyobb, egységes korszerű elvekkel és technikákkal megvalósuló árvízvédelmi létesítményrendszere, a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésével kapcsolatos árvízvédelmi nagyműtárgyak tervezéséért
  • a 2014-ben megvalósult Szamos-Kraszna-közi vízbeeresztő főműtárgy tervezéséért és megvalósításáért kapja az ÉV MÉRNÖKE aranygyűrű kitüntetést

 

Huszár László 1936-ban, Budapesten született. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán1961-ben mérnöki oklevelet, 1972-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen acélszerkezeti szakmérnöki diplomát szerzett.

Részt vett a Kiskörei Vízlépcső, a Sió torkolati mű, a Dunakiliti Vízlépcső és a Nagymarosi vízlépcső acél elzáró berendezéseinek tervezésében, szerepe volt szinte valamennyi nagy vízi létesítmény tervezésében, és részt vett a rekonstrukciós korszerűsítési feladatokban.

1990-től a KONSTRUKTŐR Mérnökiroda Kft. ügyvezető igazgatója.

Különösen meghatározó szerepe van a Tisza-völgy új árvízvédelmi létesítményrendszerének a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének a tervezésében. Ez ma Európa legnagyobb egységes, korszerű elvekkel és technikákkal megvalósuló árvízvédelmi fejlesztése melynek keretében az eddig megvalósult árvízi tározók nagyműtárgyainak főtervezője volt.

A Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó felülete 51 négyzetkilométer, 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Hatására a Szamoson 60-80 cm-el a Tiszán a Szamos torkolata alatt 30-40 cm-el, Tokajnál 15-20 cm-el csökkenthető az árvízszint.

A Tunyogmatolcs közelében 2014-ben átadott Szamos Kraszna-közi vízbeeresztő-műtárgy mérete abszolút rekorder hazánkban: 277 méter hosszú, 118 méter széles és 12 db, egyenként 30 m3/sec vízvezető képességű szabályozható nyílása van.