szept.
28

Minőségalapú elbírálás jön a közbeszerzési eljárásokban

Alapjaiban változtathat az eddigi magyarországi gyakorlaton az új közbeszerzési törvény, mely szerint a jövőben a mérnököknek nemcsak a ceruzájára, hanem az eszére is számítanak – mondta lapunknak Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. A jó elveket ugyanakkor át kell ültetni a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletekbe, amihez intenzív szakmai munkára lenne szükség.

– Számos fontos elv került be a közbeszerzési törvénybe, de ezek csak akkor érnek valamit, ha a részletkérdéseket szabályozó végrehajtási rendeletek megfelelően pontosítanak rajtuk – mondta a Magyar Időknek Barsiné Pataky Etelka. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke hangsúlyozta: komoly fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási rendeletek jó minőségben, kellő részletességgel el tudnak-e készülni a törvény hatályba lépésének napjáig, azaz november 1-jéig. Bár az MMK munkacsoportja 2014 augusztusa óta folyamatosan és aktívan közreműködött a törvény szövegének előkészítésében, a kidolgozás alatt lévő rendeletekről a kamara most alig tud valamit. – Minket legalább annyira érdekelnek a részletek, mint maga a törvény. Az ilyen részletszabályokat nem lehet csak jogászokkal elkészíttetni, hiszen ezekben mutatkozik meg az a mérnöki tudás, amelyet csak terepen lehet megszerezni – magyarázta a szakmai köztestület elnöke.

A parlament által hétfőn elfogadott törvényt ugyanakkor kifejezetten üdvözlik, mert alapjaiban változtat az eddigi magyarországi gyakorlaton. Barsiné Pataky Etelka kiemelte: a törvény egyértelműen előírja a minőségalapú, a minden szempontból leggazdaságosabb ajánlat kiválasztásának alkalmazását. Természetesen az árajánlat nagysága számítani fog a jövőben is, de nem azon a szinte kizárólagos módon, mint korábban – így pedig hangsúlyosabbá válhatnak a referenciák, a személyes kompetenciák is.

Fontos szempont a mérnöki szolgáltatások sajátosságainak a korábbinál lényegesen jobb érvényesítése is. A kamara elnöke szerint az eddigi közbeszerzések egyik gyakori hibája volt, hogy nem megfelelően készítettek elő egy-egy beruházást, az új jogszabály viszont annak reményét villantja föl, hogy felerősödhet ennek a szerepe. – A mérnök nem „rabszolga”, akinek csak az a feladata, hogy valamit lerajzoljon, hanem komolyan figyelembe kell venni a szakmai javaslatait, indokait is. Az új törvény alapján a jövőben nemcsak a ceruzájára, hanem az eszére is számítanak majd – fejtette ki Barsiné Pataky Etelka.

Más szervezetekkel egyetértésben az MMK is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a gazdasági szereplőknek az ajánlatok benyújtásakor igazolások helyett csupán nyilatkozatot kell benyújtaniuk a kizáró okok és az alkalmasság alátámasztására. – Ez nagyon egyszerű eljárásmódot tesz lehetővé. A kiíró fogja ellenőrizni, hogy egy adott pályázó megfelel-e az előírásoknak. Így egy mérnök is a tartalomra, és ha elnyeri a megbízást, a munkára tud koncentrálni, nem pedig arra, hogy a szükséges papírokat beszerezze – mondta az elnök.

Szintén szerepel a törvényben a kamara által hangsúlyosan kezelt műszaki egyenértékűség fogalma. A műszakilag egyenértékű referenciák elfogadása azért lehet fontos, hogy egy-egy pályázaton három éven belüli referencia hiányában is el tudjanak indulni magyar mérnökök.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke lapunknak korábban azt mondta: sok érdemi változást, előrelépést várnak az új közbeszerzési törvénytől és a hozzá kapcsolódó, építésügyre vonatkozó végrehajtási rendelettől. Koji László rámutatott: kifejezetten csak az ár alapján nem lehet majd dönteni, a minőség is fontos szempont lesz. Szerinte régi, komoly problémája az építőiparnak, hogy az aránytalanul alacsony áron tett ajánlat sok vállalkozás szemében a túlélés egyik eszköze, de ebbe rengetegen buktak bele. – Építkezések álltak le, és a lánctartozások is nőttek emiatt – mondta Koji, aki szerint túl kell jutni az építési piac recessziós időszakának irreális mértékű árszóródásán.

forrás: magyaridok.hu