Teszt portál

/ Tudástár / Hírek
márc.
16

Szatmáry Zoltán, Széchenyi-díjas kollégánk

Magyarország köztársasági elnöke – a kormány előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából Széchenyi-díjakat adott át. Örömünkre az idei kitüntetettek között volt Szatmáry Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.) 19. § előírásai szerint nyilvántartott a nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági eljárások körében eljáró független műszaki szakértőket Minősítő Bizottság tagja.

A 13-10209 mérnökkamarai számmal rendelkező, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének Atomenergetika Tanszékén tanító professzor a kiváló, nemzetközi jelentőségű kísérleti és elméleti reaktorfizikai kutatási eredményei, valamint a magyar nukleárisszakember-képzés érdekében végzett iskolateremtő egyetemi munkája elismeréseként vehette át 2015. március 15-én a jelzett kitüntetést. Szatmáry Zoltán tanár úr az MTI-nek elmondta, pályájának legjelentősebb munkájaként a paksi atomerőmű reaktorfizikájának a megalapozására szolgáló, nemzetközi együttműködés keretében végzett kísérleteket és számításokat tekinti.

Az 1972-től 1990-ig tartó munkát, amelyben tíz ország és mintegy száz külföldi kutató is részt vett, az utolsó három évtől eltekintve ő vezette. A kísérletek gyakorlati jelentőségéről szólva elmondta, az atomerőművek működése ezeken alapszik, e kísérleteket és számításokat minden reaktortípusra el kell végezni. „Az oroszok a maguk idejében nem tették meg, ezért mi végeztük el. Az orosz, cseh, szlovák, lengyel, német, finn, román, bolgár erőművek mind hasznosítják ezeket az eredményeket” - hangsúlyozta. „Mikor az együttműködés véget ért, meghívtak Franciaországba, ugyanis ennek a munkának az eredményeiről készült egy orosz és egy angol nyelvű kiadvány, az utóbbit próbálták használni a francia szakemberek, de túl bonyolultnak találták, ezért megkeresték a kiadvány főszerkesztőjét, vagyis engem. Két évig dolgoztam azon, hogy a francia programok reaktorfizikai ellenőrzését elvégezzem” - emlékezett vissza. Szatmáry Zoltán jelenleg az atomerőművek "technológiai bizonytalanságaival" foglalkozik.

„Az atomerőművek tervezésekor nem lehet másból, mint a névleges adatokból kiindulni. Amikor az atomerőmű megvalósul, a tervektől mindig van eltérés. Ezeket én technológiai bizonytalanságoknak hívom, melyeket szintén figyelembe kell venni. Erre szolgálnak az úgynevezett mérnöki tényezők”. A világon minden ország, amelyik atomerőművet üzemeltet, alkalmaz ilyen mérnöki tényezőket - tette hozzá a fizikus. Szerinte azonban ezeket sehol sem megfelelően számolják. „Erről írtam több dolgozatot, amelyek hatására az Országos Atomenergia Hivatal kötött velem egy ötéves szerződést, hogy dolgozzam ki, mire gondolok. Ha az elképzeléseimet alkalmazzák, az nagy dolog lesz” - mondta Szatmáry Zoltán, aki reméli, hogy a paksi bővítésnél már fogják használni az eredményeit, amelyek ugyanakkor a világon működő összes atomreaktornál alkalmazhatók lesznek.

Rövid szakmai életrajz:
Szatmáry Zoltán állami díjas fizikus, a fizikai tudomány doktora 1939. május 2-án született Budapesten. 1962-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizikus szakán. 1962-1975 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) munkatársa, 1976-1979 között a reaktorfizikai osztály vezetője volt. 1980-1987 között a KFKI Atomenergia Kutató Intézetének (AEKI) igazgatóhelyettese, 1988-1989-ben a KFKI főigazgató-helyettese, 1989-ben az AEKI igazgatója, 1990-ben a KFKI megbízott főigazgatója volt. 1993-2004 között a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetét igazgatta. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, professor emeritusa. Több alkalommal dolgozott külföldön a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőjeként vagy meghívott kutatóként. A magyar reaktorfizika egyik kiemelkedő egyénisége, aki a kísérletezés mellett fontos szerepet játszott a nukleáris szakemberek hazai képzésében. Megírta az első, ma is használt magyar nyelvű reaktorfizika tankönyvet. 1990-ben létrehozta a Magyar Nukleáris Társaságot, amelynek első elnöke volt. Aszódi Attilával írt Csernobil - Tények, okok, hiedelmek című könyve 2010-ben már harmadik kiadásban jelent meg. 1987-ben a fizikai tudomány doktora lett. 1978-ban Állami díjjal, 1994-ben Szilárd Leó-díjjal tüntették ki, 1994 óta az Európai Nukleáris Társaság tiszteleti tagja.

Szívből gratulálunk a kitüntetett és nagyra becsült kollégánknak!

MTI híradás és MTVA Sajtóarchívum alapján szerkesztette: Sipos László