szept.
24

A parlament elfogadta az új közbeszerzési törvényt

Az Országgyűlés 2015 szeptember 21-én elfogadta az új közbeszerzési törvényt, mely 2015. november 1-jén lép hatályba, ezzel megnyílik a lehetőség a mérnöki szolgáltatások sajátosságainak a korábbinál lényegesen jobb érvényesítésére. A Magyar Mérnöki Kamara munkacsoportja folyamatosan és aktívan közreműködött 2014 augusztus óta a törvény szövegének előkészítésében amely végső formájában számos javaslatunkat tartalmazza.

A törvény elfogadott szövegének feldolgozását megkezdtük és arról a kamara tagságát részletesen fogjuk tájékoztatni, alábbiakban csak a legfontosabb eredményeket ismertetjük.

A mérnöki szolgáltatásokat érintő  legfontosabb eredmény az, hogy a törvény egyértelműen előírja a minőség alapú, a minden szempontból leggazdaságosabb ajánlat kiválasztásának alkalmazását. „...Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében”

Eredményesen törekedtünk a tervezés fontosságának megjelenítésére a közbeszerzés folyamatában. A törvény szerint az építési beruházások esetében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg, és a külön jogszabályban foglalt esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell.

Ugyancsak fontos, hogy a közbeszerzések átláthatóságának garantálása jegyében sor került a közzététel és az üzleti titok szabályozására. A törvény szabályozza, hogy az ajánlattevők mely adatokat nem nyilváníthatnak üzleti titoknak.

A gazdasági szereplőknek az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásakor igazolások helyett a gazdasági szereplő nyilatkozatát kell benyújtani a kizáró okok és az alkalmasság igazolására. Az igazolásokat csak a nyertesnek kell benyújtania. Minden olyan igazolást, amely közhiteles nyilvántartásban szerepel ( pl. a mérnök jogosultságát) nem kell külön benyújtani.

Az ajánlatkérők által túlzottan vagy indokolatlanul részletezett alkalmassági követelmények a versenyt korlátozzák, és ez különösen a kkv-k számára hátrányos. A szabályozás az adott közbeszerzés értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű korábbi szállítás/építési beruházás/szolgáltatás teljesítésének igazolását már elegendőnek tartja a részvételhez. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevétel tekintetében pedig legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelmény írható elő.

Az egyeztetések során a Kamara nagy súlyt fektetett arra, hogy ne csupán a műszakilag azonos, hanem a műszakilag egyenértékű referenciák is elfogadottak legyenek. Az új szabályozás bevezeti a „műszaki egyenértékűséget”: az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírttal műszaki szempontból egyenértékű referenciát is köteles elfogadni.

A Kamara által képviselt álláspontok mind a koncepció, mind a törvénytervezet készítése során érvényesültek és beépítésre kerültek. Előttünk álló szakmai kihívás és egyúttal nagy lehetőség, hogy a Kamara a törvény végrehajtását részleteiben szabályozó kormányrendeletek kialakításában is részt vegyen és a gyakorlatot közvetlenül befolyásoló szabályozásban is érvényesítse a koncepcióban és a törvényi szabályozásban már rögzített követelményeket. A Kamara – belső munkacsoportja segítségével – felkészült erre a munkára is.