dec.
07

Az új közbeszerzési törvény - beszámoló a konferenciáról

A Magyar Mérnöki Kamara december elsejére konferenciát szervezett az új Közbeszerzési törvényről. A résztvevők a törvény legfontosabb elemei mellett a mérnökök számára fontos végrehajtási rendeleteket is megismerhették. A konferencián bemutatásra került az építésügy megújítását célzó 1567/2015 (IX.4.) Kormányhatározat is.

Az európai uniós és hazai fejlesztések körében dolgozó tervezők és szakértők számára kiemelkedően fontosak a közbeszerzésekről szóló új törvény (2015. évi CXLIII. tv.) szabályai és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek. Szintén alapvető jelentőségűek azok a változások, amelyeket a szakmai berkekben már közismert „1567-es” kormányhatározat irányoz elő. A kamara mindkettő előkészítésében részt vett és alapvetően fontosnak tartja, hogy az érintettek minél közelebbi forrásból szerezhessenek ismereteket az új és tervezett változásokról. A december 1-én tartott konferencián 110 résztvevő hallgathatta az előadásokat, majd konzultáción vitatta meg az elhangzottakat. A nagy érdeklődésre tekintettel december 11-én tartjuk következő konferenciánkat, az elsőhöz hasonló napirenddel.

A konferenciát Dr. Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. A közbeszerzési törvény előkészítésében kulcsszerepet betöltő állami vezető átfogó áttekintést adott az új szabályozás szükségességéről és legfontosabb elemeiről. Kiemelte, hogy a törvény keretjellegű, több szabályozási elem részletes rendezésére a végrehajtási rendeletekben kerül sor. Az új törvény gördülékenyebb lebonyolítást hozhat a nyilatkozati elv érvényesítésével, vagy a szerződésmódosítás szabályainak egyszerűsítésével, segíti a kkv-kat a jogorvoslati terhek könnyítésével. Az új szabályozás előtérbe helyezi a minőséget az összességében legmegfelelőbb ajánlat kiválasztásának preferálásával. Mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő mozgástere bővül a műszaki egyenértékűség fogalmának bevezetésével. Mindezek gyakorlati érvényesülését segíthetik a szakmai kamarák közreműködése az útmutatók kidolgozásában. Dr. Császár Dániel utalt azokra az egyeztetésekre is, amelyek az EU Bizottságával folytak a törvény előkészítése során. Ezek segítségével sikerült olyan törvényt előkészíteni, amely nem csupán az EU irányelvek követelményeinek felel meg, hanem a hazai érintettek számára is jelentős előrelépést hozhat.

Dr. Kovács László, a Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási Főosztályának főosztályvezető-helyettese - mint a törvényi és végrehajtási szabályozás előkészítésében fontos szerepet betöltő szakmai vezető - beszámolt a törvényi szabályozás és az EU irányelvek kapcsolatáról. Kitért az irányelvből adódó értelmezési kérdésekre. Ezt követően részletesen ismertette az építési beruházásokkal, illetve a hozzájuk kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra vonatkozó 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet által hozott, a tervezőket érintő legfontosabb változásokat. Ezek azért is rendkívül fontosak, mert – többek között - rögzítik például a csak áralapú kiválasztás tilalmát, sőt: előírják, hogy az ár aránya az elbírálásban nem haladhatja meg a többi, minőség-alapú szempont arányát.  Ugyanezen rendelet bevezet több fontos fogalmat is, így például a jóváhagyási terv fogalmát.  Változtak a teljesítés ellenértéke kifizetésének szabályai is. A korábbi gyakorlattal ellentétben az alvállalkozók közvetlenül az ajánlatkérőtől részesülnek díjazásban. Korlátozott az alvállalkozók bevonásának köre is: az alvállalkozói teljesítés nem haladhatja meg a fővállalkozó által végzett munka mértékét. A főosztályvezető jelezte: az életciklus számítás szabályozási környezetének kialakításában is számítanak a szakmai kamarák közreműködésére.

Dauner Márton, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályának főosztályvezetője 1567/2015 (IX.4.) Kormányhatározat által előirányzott – az építésügy egésze szempontjából nagy jelentőségű – változásokat vázolta fel. Ezek a következő mintegy másfél év alatt bekövetkező változások sok tekintetben összefüggenek a közbeszerzésekkel is, hiszen mindkét rendszerben ugyanazok a gazdasági szereplők – beruházók, tervező mérnökök, kivitelezők, fenntartók – vesznek részt. A változások az állampolgárok számára kiemelkedően fontos építkezések – különösen például a családi házépítések – egyszerűsítését célozzák meg. Ugyanakkor az EU források felhasználása szempontjából is fontos nagyobb beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó tervező mérnöki feladatokat is lényegesen megújítják. A megnövekedő tervezői felelősség mögé a kormányhatározat új felelősségbiztosítási keretrendszert irányoz elő. A kormányhatározat rendezni kívánja a tervekhez kapcsolódó szerzői jogok kérdését is. A Miniszterelnökség főosztályvezetője többek között a főépítészek szerepének erősítését is kiemelte, hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányhatározat a főmérnök feladatkörének és helyzetének rendezését is előirányozza.

Míg a konferencia délelőttjén megismerhették a résztvevők a szabályozás hátterét, EU-irányelvekkel való összefüggését és a szabályozás megújulásának legfontosabb elemeit, addig a délután előadások a szabályok értelmezését, gyakorlati alkalmazásának várható elemeit taglalták.

Baumgartner Ida, mérnök és közbeszerzési tanácsadó előadása összevetette a korábbi gyakorlatot az új szabályok kínálta lehetőségekkel. Támogatva a kiválasztás minőségi alapokra helyezését, kifejtette, hogy a törvény kihirdetést követő gyors hatályba lépése jelenthet gondot a megfelelő minőségi szempontok alkalmazásában. A projektek során a jövőben kötelezővé válik –az eddig nem jellemző- előzetes, szakmai ajánlat készítése. A szakmai ajánlat bevezetésének hirtelensége az előadó szerint nem kifejezetten jó megoldás, a felkészülési idő, valamint az e téren lévő tapasztalatok hiánya a későbbiekben vezethet problémák kialakulásához, ahogyan az ajánlat értékelésének két fajta szempontja közül a minőségi módon értékelhető szempontok esetén is. Több konkrét rendelkezésre kitért, amelyeknél jelezte, hogy a gyakorlati alkalmazás során milyen elemekre célszerű külön figyelmet fordítani.

A Közbeszerzési Hatóság közbeszerzési biztosai, Bán János Gábor, és Berekméri Ágnes az építési beruházások és a tervezői-mérnöki szolgáltatások Kbt.-beli pilléreit mutatták be, részletesen kitérve a kapcsolódó végrehajtási szabályozásra is. Ennek keretében a 310/ 2015 (X.28.) Korm. rendelet szabályait ismertették, jelezve, hogy a tervpályázati eljárás a továbbiakban is egy lehetőséget kínál, alkalmazása nem kötelező. A tervezők szempontjainak figyelembe vételével járták körül az előadók a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásával, valamint a közbeszerzési műszaki leírással kapcsolatos szabályozást (321/2015. (X.30.) Korm. rendelet), továbbá a tervpályázatokról szóló310/2015. (X.28.) Korm. rendelet szabályait.

A konferencia utolsó – mégis nagy figyelemmel kísért - előadását Dr. Smaraglay Gábor ügyvéd tartotta az új Kbt. szerződéses szabályairól. Kiemelte: a szerződés megkötése a nyertes ajánlattevővel kötelező, ennek határideje – az ajánlati kötöttség ideje- 30, építési beruházás esetén 60 nap. A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetésétől 10 napig a szerződést a felek nem köthetik meg, ez a szerződési moratórium időszaka, melynek célja, az esetleges egyéb pályázók jogorvoslati kérelem benyújtási lehetőségének biztosítása. A jogalkotó törekszik arra, hogy a közbeszerzés útján kötött szerződések határozott időtartamra szóljanak, valamint a határozott idő ne legyen hosszabb 5 évnél.

Az előadó jelezte, hogy a szerződés módosításának szabályai kiszélesedtek, a módosítás egyszerűbbé vált. Hangsúlyozta: a közpénzekkel való felelős gazdálkodás célja indokolja, a részletes elszámolási dokumentációt, valamint az ajánlattevő azon kötelezettségét, hogy a másik fél általi súlyos szerződésszegést a KH felé késedelem nélkül bejelenteni köteles.
Az előadó több konkrét felvetéssel járta körül az új szabályokat, jelezve azokat a körülményeket is – például az alvállalkozók kifizetésére vonatkozó szabályozás tekintetében – ahol várható, hogy a hosszú távú gyakorlat kialakítása nem lesz vitamentes.
A konferencia konzultációval zárult, amelyen a megjelentek kérdésekkel fordulhattak az előadókhoz. E lehetőség sikerét bizonyítja, hogy még a konferencia másnapján is jelentkeztek résztvevők konkrét kérdésekben elérhető konzultációs lehetőségért, amelyet előadóink jóvoltából és segítőkészségével teljesíthettünk is.